Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Törös László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához
Törös László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához. 145 A lélektan ma már óriási kiterjedésű szaktudomány lett, mely rohamléptekkel halad előre. Az alatt az egy esztendő alatt, melyet Wundt Vilmos híres lipcsei Kísérleti Lélektani Intézetében töltöttem, meggyőzött arról, hogy a lélektant nem lehet eléggé komolyan venni. Nemcsak a lelkiekkel foglalkozó emberek szempontjából fontos, de a gyakorlati élet is ezerféle hasznát látja. Ipari pályákra egészen jól használható tanácsokat tud adni a lélektani vizsgálat, fontos kutatások folynak finomabb területek meghódítása irányában. A tanterv egyenesen utal is rá, hogy a pszychotechnika módszereire és eredményeire ki kell térni, és erre a legszemléletesebb és történelmi módon az érzetek tanában mutathatunk rá. Weber—Fechner— Wundt innen indultak a magasabb lelki tevékenységek kísérleti vizsgálatára. De aki a vasutasoknál folyó komoly alkalmasság-vizsgálatokat ismeri, tudja, hogy mennyire fontosak ma a látási, hallási próbák stb. Mondhatom, a tanulót nagyon is érdeklik. Hol lehet hát valamit elhagyni? Nézzük végig úgy a lélektani, mint a logikai tanítás menetét ! 3. A lélektan tanítása. A tanterv első helyen a filozófia feladatának és ágainak közlését írja elő. Tekintettel arra, hogy az ifjú eddig még egyáltalán nem foglalkozott filozófiával, sem a filozófia lényegét, még kevésbbé ágazatainak a tartalmát nem ismertethetjük meg kellő alappal. Én ezt az év végére hagynám és hagyom, amikor már ízelítőt kaptak a filozófia módszeréből, törekvéseiből. Böhm—Tankó is ezt teszi. E szerint mi mindjárt a lélektannal kezdjük, amely lényegében nem is tartozik még a filozófiai diszciplínák közé : én egyszerűbb plasztikus kifejezéssel „a lélek természetrajzának“ szoktam nevezni. Különös gonddal szoktam ismertetni a lélektan tárgyát, feladatát. Itt bőséges tér nyílik a vallásos kitérésekre, idézzük a bibliai teremtés- történetet, melynél különben sohasem sikerülhet a lélek eredetének jellemzése. A lélektan kutatási módszerei során a magunk megfigyelésére felhozhatjuk a protestantizmus önvizsgálati irányát (bűntudat a jeremiádokban !), a mások megfigyelésére pedig özön példát találunk a nagy írók müveiben. Gyakorlati emberismeretünk pár pillérét már itt is kiemelhetjük (arckifejezés ; ,,a szem a lélek tükre“. Jókai Lélekidomárja !). A kísérleti módszer érintése nyomán vetítettképekben is be szoktam mutatni a lipcsei lélektani intézetet, s egypár pszychotechnikai vizsgálatot, melyekhez nem kell valami különösebb előtanulmány. A lelki élet egységét különösen hangsúlyozza a legújabb tanterv. Szinte csak ebben különbözik a közvetlenül megelőzőtől. A magyarázata ennek az, hogy manapság már élesen előtérbe nyomul az ú. n. egészleges lélektan (Ganzheitpsychologie), amely szinte elnyeléssel fenyegeti a régi ú. n. elemlélektant. Szó sincs róla, a régi lélektan túlságosan is sok darabra szabdalta a lelket, úgy hogy „lélek
