Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 10. szám - Törös László: Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához
Törös László: Megjegyzések a jilozó/ia középiskolai tanításához. 443 a magasabbrendűséget támadja. Tessedik csodálatos erővel viseli az iintrkákat, megbocsátva ellenségeinek, és mentve, ami menthető. Hogy művét nem fejezheti be meggondolása szerint, azt már maga is érezte, de annál tudatosabban akart utódokat nevelni, akik eszméit valóra váltják. S míg ellenfelei fáradhatlanok a durvaságban, addig Tessedik írásban adja magyarázatát, igazolását gazdasági és kulturális munkájának. Mily tragikum van soraiban, mikor a bomlást leírja, de egyben mily bizalom is az eszmék erejében. S mily nagy megbocsátás ádáz ellenfeleivel szemben : „Unsere Pädagogik kriecht noch als ein unmündiges Kind an der untersten Stafel der Leiter menschlicher Wissenschaften.“ S a XVIII. század felvilágosodása mindig újra előtérbe jut soraiban : kikel a régifajta ABC-könyvek ellen, melyekben még mindig a lúdlábakon felszarvazott ördög uralkodik, s a szótudással szembeállítja a tárgyi tudást. A mi korunk igazolja Tessediket. A mezőgazdasági kultúra ma a legjobb útmutatás. Az Antheus-legenda a föld erejéről olyan bizonyossággá érlelődött benne, mely még az utódok leikébe is átsugároz. Tanításának értelme ma nyilvánvaló : ismerjük fel, értékeljük és minden emberi energia befektetésével hasznosítsuk a minket környező földet, álljunk a valóság talaján, s csakis akkor teremthetjük meg a szellemi élet feltételeit. Ültessünk fát fiatal korunkban a megjavított talajba, s ha megöregszünk, filozofálhatunk az árnyékában. Budapest. Dr. Kemény Gábor. Megjegyzések a filozófia középiskolai tanításához. 1 1. Általános mejj jegy zések. Alig van tárgy a középiskolában, amelynek tanítását annyira vitatták volna az utóbbi időben, mint a filozófia. Az Entwurf korában még egészen előkelő helyet foglalt el oktatásunkban, és a hetedik- nyolcadik osztályban heti 2—2 órával szerepelt. Lassanként elmaradt a hetedik osztályos tanítás, bár némely református középiskola, mint a debreceni, egészen a legújabb időkig megőrizte a régi rendszert. Most már csak heti 2 órában taníthatjuk és csak a nyolcadik osztályban ezt a tárgyat. Reménykedtünk, hogy a legfrissebb tanterv ad legalább három órát, azonban maradt minden a régiben. Pedig Kornis Gyula a „Magyar Pedagógia“ 1910-es évfolyamában hatalmas tanulmányban részletezte ennek a kérdésnek a jelentőségét, történelmi múltját és jövő feladatát. Az ő nagy tekintélye ellenére is nem sikerült napfényre hozni a filozófia tanítását. A protestáns egyházak, s bizonyára mások is, akik világnézeti alapon akarják felépíteni nevelésüket, mert csak úgy tarthatják tökéletesnek iskolázásukat, ha a középiskolából kilépő diák öntudatosan halad azokon