Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Belföldi és külföldi lapszemle
Helföldi és külföldi lapszemle. 423 gükre, elénk tárul az a nehéz és rajtuk kívülálló okokból oly kevés eredménynyel kecsegtető munka, amit kereskedőtanonciskoláink végeznek. Nemzetnevelési szempontból is elsőrangú fontosságú, hogy e kérdés mielőbb gyökeres megoldást nyerjen. Testnevelés. 1938. 8. sz. Prém Loránd : „A magyar testnevelés kapcsolata a ,Munka és Öröm' mogulommal.“ A testnevelés és sport ügye Magyarországon az országépítés szerves része és egyik legjelentékenyebb eszköze. Az 1921. évi Lili. te. első fontos rendelkezése szerint: „A testnevelésnek az a feladata, hogy az egyének testi épségének és egészségének megóvása, lelki és testi erejének, ellenálló képességének, ügyességének és munkabírásának kifejlesztése által megjavítsa a közegészség állapotát, gyarapítsa a nemzet munkaerejét.“ E törvénnyel megelőztük a világ összes államait, és példát és irányt mutattunk, hogy kell a testnevelést és a sportot az állami gondoskodás körébe. vonni a nélkül, hogy önálló fejlődését gátolnánk. E törvény kimondta, hogy a nemzetnek minden férfitagja életének 21. évéig köteles résztvenni a testnevelésben és kötelezte a vállalatokat és üzemeket, hogy alkalmazottaik testnevelési szükségleteinek kiépítéséről gondoskodjanak. E rendelkezésekkel kapcsolódik a magyar testnevelés a „Munka és Öröm“ világmozgalmába. Az 1935-i statisztikai kimutatás jelzi az elért eredményt : az ország sportlétesítményei átlag tízszeresére emelkedtek, és a magyar testnevelés és sport ügye széles alapokon nyugszik. Ez magyarázza meg, hogy ezt a kis nemzetet a sportban ma nagyhatalomnak tisztelik, és testnevelési szervezeteit sokszor mintának veszik. Testnevelési Főiskolánk jelentőségét pl. mi sem igazolja jobban, mint az a megtiszteltetés, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a múlt évbfen neki, az idén pedig a német „Kraft durch Freude“ intézménynek adományozta a Coubertin-serleget, melyet minden évben annak a sportintézménynek Ítél oda, amelynek munkáját abban az évben az egész világon a legjelentősebbnek találja. E két egymást követő kitüntetés igazolja, milyen szoros összefüggés van a testnevelés és a sport és a „Munka és Öröm“ mozgalma között. Mindkettő az egészségesebb élet, a szociális kiegyensúlyozottság és a munkaképes társadalom megszervezésének útján halad. Iskola és Élet. 1938. 1—2. sz. Az egységes nemzeti szellemre nevelés, nagy jelentőségének tudatában a folyóirat szerkesztősége elhatározta, hogy Szent István évében a folyóirat valamennyi számát a nemzetnevelés gyakorlati szolgálatába állítja. Ez a szám a kisdedóvóintézeti, népiskolai és tanonciskolái nemzeti nevelés eszközeivel és módozataival foglalkozik. Ruszthy- Rusztek Károly „Az egységes nemzeti szellemre nevelés értékelése“ címen ír mélyenjáró fejtegetést. Az egységes nemzeti szellem nemzeti életünk történelmi szüksége, amely a nemzeti kultúrával fejleszthető nemzetfenntartó tényezővé. „Az egységes magyar nemzeti szellem és általa a magyar jövendő a magyar nemzetnevelésen, a magyar iskolán dől el. Minél tovább folyik együttesen és egységesen ez a nemzetnevelés, annál erőteljesebben és egységesebben fejlődik ki a nemzeti szellem. Ezért helytelen, hogy nálunk már a IV. elemi után széttagolódik a nevelés. Néptanítók Lapja. 1938. 9. sz. E számban a folyóirat szerkesztősége „Az írástanítás reformja" címen új rovatot nyit, hogy ezzel is módot nyújtson az írástanítás kérdésének szabad megvitatására. A vitát Luttor Ignác „A fokozatos módszerű zsinórírás“ című ismertetése nyitja meg és a folyóirat minden egyes száma hoz újabb hozzászólásokat a kérdéshez. Budapest. Kaiser Erzsébet. Lemle Rezső: „A németnyelvi tankönyvírás módja.“ Különlenyomat A Cselekvés Iskolája pedagógiai folyóirat VI. évfolyamának 9—10. számából. Szeged, 1938. Az eddigi „németnyelvi tankönyvírás főcélja az volt, hogy irodalmi és művelődésrajzi ismereteket közöljön a középiskola növendékeivel“. Ha most a nyelvérzék fejlesztését is éppoly fontos feladatává tesszük, módosulnia kell a tankönyvírás technikájának is. „A nyelvérzék fejlesztésének két alapvető fontosságú kérdését : a szókészlet terjedelmének és a beszédkészség stílusának alapját képező nyelvtani szerkezetnek elrendezését tökéletesen csak a tan
