Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 417 »lényeinek alapján indulhatunk el. A tömeg, s így a szervezetlen osztály lélektanának jellemző sajátossága az, hogy a cselekedet megindítója nem az akarat, hanem az érzelem. Az érzelem lesz úrrá a tömegen, s ennek hatása alatt cselekszik, vagyis itt a cselekedet rugója nem az akarati, hanem az érzelmi ösztön. Ezen érzelmi rugók által determinált tömeggel szemben áll, illetve állanak a nevelő vagy nevelők tisztán akarati elhatározásán alapuló tevékenysége. Ha ezzel a nevelő tisztában van, a harc megindítása és lefolytatása nem olyan nehéz. A feladat az, hogy az erkölcsi alapon álló hivatásos nevelő akarata érvényesüljön az érzelmek által irányított tömeg, osztály akaratával szemben. A középiskolában egy-egy osztályt több tanár tanítja, s így e i arcnak mindegyik tanár részese. A vezető szerep természetesen az osztályfőnöké. Tapasztalatom azt igazolja, hogy az osztályfőnök lelki berendezésének megfelelően alakul az osztály egész lelkiképe, s alakul ki az engedelmesség foka is. Az osztályban tanító tanárok hatása is megvan, s így kell, hogy a fegyelmezés alapgondolatai egységesek legyenek, nehogy egyik műm kája lerontsa a másikét. A tanárok nevelői munkásságának eredményét a hivatásos és nem hivatásos nevelők is észreveszik. Ezért van az, hogy az egyik iskoláról az a vélemény, hogy jól tanít, de nem jól nevel, a másikról ennek ellenkezője. Mindkét megállapítás — ha tárgyilagos -—- súlyos kritika az iskola munkájára. Az igazi értékes munka kritikája nem lehet más ; ez az iskola jól tanít és jól nevel. Egységes nevelői rendszeren alapuló eszközöket kell tehát egy iskola minden tanárának alkalmazni az engedelmességre való nevelésben is. Ezt az egységes nevelői elgondolást állapítják meg a módszeres értekezletek, melyeknek eredménye az iskola fegyelmi szabálya is. A tanár példaképül áll a növendékek előtt, s így ha a növendékek azt látják, hogy minden tanár egységesen jár el, s megtartat ja a fegyelmi szabályokat is, s ő maga is megtartja a tanárra vonatkozó rendelkezéseket — mert ezt is észreveszik ám a növendékek -, akkor a növendékek is betartják a rendelkezéseket és szabályokat. Egyet jegyezzünk itt meg : a büntetés célja sem maga a büntetés, hanem a javítás, és hogy a szeretettel alkalmazott büntetés az igazi eredményes nevelőeszköz. Nyíregyháza. Weiszer Gyula. Ej|y ünnepi beszéd. Már hozzászoktunk ahhoz, hogy középiskolai tanrendszerünkről a legkülönbözőbb véleményeket halljuk, nem érdektelen azonban tudomásul vennünk, hogyan vélekednek e kérdésről szellemi életünk kiválóságai. Nobel- díjas tudósunknak, Szent-Györgyi Albertnek a MOKT közgyűlésén elhangzott beszédéből idézzük az alábbiakat. A középiskola célját így határozza meg : . .gyermekünket úgy formálja, hogy az. . . 18 éves korában az életben helytálljon, el legyen látva mindazon képességekkel, sajátságokkal, amelyek egy boldog, hasznos és nemes élethez szükségesek“. Ha a tanítás ezt nem érte el, úgy az alapjukat képező „pedagógiai elvek lehetnek bármely bonyolultak és cifrák, azokat ...el kell égetni, és a máglya tetejére még odatehetjük azokat a pedagógusokat is, akik ezeket az elveket kigondolták és uralmon tartják“. Hangsúlyozza az egészséges test- és jellemnevelés fontosságát, és mindkettőnek fejlesztését a sportok fokozottabb művelésével kívánja elérni: „...rettenetes az a lelki és testi pusztítás, amit a középiskola véghezvisz I“ ,,.. .az az ideál, amelyet a középiskola mindenkiből faragni igyekszik... egy sápadt, görnyedt hátú, rövidlátó, reszkető, megalázkodó fiatalember, aki fél gondolkozni, akit agyonütött a 12 évi magolás, reszketés, drukkolás, aki az iskola padjain otthagyta legdrágább tulajdonait, jellembeli kvalitásainak nagyrészét“. Szellemi téren a középiskola legfőbb feladata volna, hogy „megtanítsa a gyermeket a szellemi életet és vele együtt a könyvet is szeretni“. E helyett azt tapasztalja, hogy „...a középiskola fásulttá, blazirttá, fáradttá tesz. Valósággal kiöl minden eredeti érdeklődést, minden tudásvágyat, minden tettvágyat, nekem a legnagyobb fáradságomba kerül hozzászoktatni tanítványaimat, hogy legalább megpróbáljanak gondolkodni“. Mit tudnak a középiskolából 3
