Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 9. szám - Dr. Harsányi István: Mai magyar regényírók nyilatkozata a történeti regényről
404 Dr, Harsányi István : Mai regényírók nyilatkozata a történeti regényről. tapintatos történelem ezzel ellenkezik. Ezekhez a szempontokhoz mérem az eszközöket is : teljes társadalmi keresztmetszet adása az alsó néprétegektől fel a királyig, történelmi hűség minden tény előadásában. Ebben olyan messze megyek, hogy a regényeimben szereplő családok, családi kapcsolatok, birtokok stb. megírásánál is hiteles adatokra támaszkodom. Fontos segítő eszközöm a modern néprajz és a nyelvészet. Az előbbi segítségével támasztom fel a nép valóságos, korhű életét, az utóbbi pedig megnyitja számomra rég letűnt nemzedékek és népek lelkét, gondolkozását, érzésvilágát — és ezenfelül tisztességes és igaz magyar beszédre tanít. 4. Ebből következik, hogy a kor nyelvének feltámasztása legalább részben szükséges. Annyira, hogy a kor lelkét kifejezze, de csak addig a határig, ameddig a mai magyar nyelvérzék terjed. A XIII. század nyelve minden részletében például nem támasztható fel, mert lehetetlen lenne megértenünk. De annyira igen, hogy annak a századnak a lelke sugározzák belőle, és mi is ez alá a sugárzás alá kerüljünk. 5. Az írót nem köti a történeti hűséghez való ragaszkodás, amennyiben igazi író a talpán, sőt a történeti valóság csak szárnyakat ad neki. És keretet, amelyet a maga igaz élményeivel megtöltsön, mint méh a kaptár sejtjeit. Az igazi írót semmiféle korhoz való hűség nem köti, a történeti csakúgy nem, mint a mai idők hűsége. Az igazi író minden valóság mögött szimbolikus jelenséget lát. A jó író egy egész világot ás ki például egy-egy száraz szógyök, vagy ragozási mód adataiból is, az pedig, hogy valahol őserdő volt, ahol ma szikes pusztaság van, az események egész seregét rebbenti fel képzeletében. Általában csak a gyenge írót „köti“ a hűség. Az igazi írót nem „köti“ semmi — az önmagához való hűségen kívül. Ez pedig annyit jelent az író számára : ne hazudj, amikor a művészet nagy és magasztos hazugságában feltámasztasz letűnt századokat. Azt hiszem, kedves Barátom, ennyi elég is lesz, és ha figyelmesen elolvasod, megérted belőle elveimet és szándékaimat. Abban a reményben, hogy szolgálatodra lehettem, vagyok őszinte barátod : Kodolányi János. 3. Makkai Sándor válasza. Kedves Fiaim ! Megkaptam Opler Gábor levelét és örülök, hogy az V. osztály komoly problémával foglalkozik. Hogy egy író (s így én is) miért ír történeti regényt, arra nem könnyű felelni. Mindegy, hogy az író történeti tárgykörből, vagy a jelenből meríti azt az anyagot, amelyben, mint tükörben, fel akarja mutatni az örök ember arcát. Rámnézve a történeti anyag néhányszor igen alkalmas volt arra, hogy a magyar nemzetet ma is leginkább fenyegető veszélyeket és az örök
