Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 8. szám - Kónya Sándor: Az Országos Református Tanáregyesület XXXII. rendes közgyűlése
Kónya Sándor : A; Országos Tanáregyesület XXX11. rendes közgyűlése. 375 j den ilyen rideg szabályszerűség, s az abszolút érvény hidegében nincsen emberi hang? Hitetlen ige, mely Jobbal együtt egyszer meg fog szégyeníttetni. Az igazi szeretet az Isten szeretete, s ezzel szemben minden szentimentálizmus és álhumanizmus, mely Isten törvényei- | nek elvetésével született, olyan viszonyban van vele, mint a napfény a füstölgő gerendák füzével. A gyermeket Krisztushoz tiszta út vezeti, ahol a törvénybe vetett hit és nem a szeszély a védelem ; a szeretet gondoskodás minden lehető veszedelemmel szemben, s nem j magárahagyás a szakadékok felett. | Debrecen. Bartók Miklós. Az Országos Református Tanáregyesület XXXII. rendes közgyűlése Kunszentmiklóson, 1938. augusztus 25—26-án. 5 Külső jelek szerint talán nem mondható fényesnek. A felszedett ® utcák, a tartósabb esőzés nyomán támadt sár és pocsolyák nem Jj jelentkeztek kellemes aláfestésül. De mindent pótolt a házigazda I kunszentmiklósiak részéről történt barátságos, szíves, meleg és lelkes fogadtatás magyaros őszintesége és mélysége, a megjelentek jól- érzése s a gyűlés sikeres lefolyása érdekében kifejtett, különösen a helybeli leányok és asszonyok fáradságot nem ismerő kedves, önzetlen szolgálata, biz utóbbiak már érkezéskor a pályaudvaron munkás 1 segítségei nyújtottak, az ismerkedési vacsorán és közebéden meleg { együttérzésük jeléül résztvettek, felszolgáltak. Mind egyforma buzgalommal, de különös lendülettel az intézet igazgatójának a felesi sége, a „főigazgató“, aki mindenütt maga járt elől munkában és szolgálatban, s ellenmondást nem tűrő kedves ráhatással teremtett táncot az ismerkedési vacsora után. Hadd jegyezzük fel itt azt a nem mindig ismétlődő jelenséget, hogy a szállásadó házigazdák közös vacsorán részt nem vevő nagy része is eljött a helyiségbe, s megvárta ott, míg vendégeiknek kedvük kerekedett hazamenni. Nem mondható a közgyűlés zsúfoltnak sem. De a megjelent 160 tag és vendég mindenikének a lelkében várakozás, kérdés, feladat és az időkön segítés vágya égett. Az elnök Bessenyei megnyitója az utolsó évtizedek három kultúrpolitikai fogyatkozására, nevelők és közvélemény három kívánságára s a tanárság — úgylátszik megszűnni soha nem akaró — egyik sérelmére mutatott rá. Egyik fogyatkozás, hogy abban a kultúrpolitikában nem volt és nincs tervszerűség. Következmény a mesterségesen kitenyésztett széttagoltság és kapkodás, a tanári és nevelői munka komoly megzavarása. Ezért kívánság az, hogy a most megjelent új tantervvel „az illetékes tényezők végre legyenek
