Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 8. szám - Sós István: A debreceni református kollégium vázlatos sporttörténete
Sós István: A debreceni kollégium sporttörténete. 357 cseppkőbarlang leírását, amely igen becses értéke a magyar turista- irodalomnak. Csokonai 1801 július 5-én járta végig a barlangot barátjával, Puky Istvánnal. Édesanyjához küldött levelében írja, hogy „...ennek a barlangnak kitapasztalása egész életembeli ex- perientiaim között a legszebbik, legkedvesebbik“. Íme Csokonai a — természetjáró. A régi idők diákjainak a tűzoltását is a sport fogalma alá kell vonnunk. Ez is sporttá nemesedett, ez egyike az akkori idők leg- utilitarisztikusabb sportjának. „Bizony gyönyörű sportszellem volt az, amely a diákokat arra bírta, hogy megannyi kínálkozó szórakozás helyett minden kényszerítés nélkül begyakorolják magukat abba a komplikált ügyeskedésbe, amellyel primitív eszközeikkel szembeszállhatnak a tűz pusztító hatalmával.“ A diákok 1678-ban alakultak formailag társasággá. Hasznos teendőikért a tanárok és a polgárok egyaránt pártfogolták. 1863-ban Bíró Károly esküdt diákelnök a fényképezést, és a gimnasztikát honosítja meg a társaság keretén belül, sőt rendszeres tornagyakorlatokat is tartanak a tagok részére. A nagybotok a Nagykönyvtárban ma is láthatók. Az iskolai testgyakorlás-tanítás intézményes bevezetésének első nyomait a különböző tantervekben és tantervjavaslatokban találjuk. így az 1777-i Batio Educationisban lefektetett nagyszerű elgondolásokból sem lettek valóságok, sem a protestáns iskolákban, sem az állami iskolákban. 1801-ben az egyházkerület bizottságot küldött ki az alsó iskolák számára kidolgozandó tanterv céljából. E tervezetben ajánlják a Gesundheits-Catechismust is, amit igen jelentősnek kell tartanunk, mert az egészségtan iskolai tanításának első kezdeményezését látjuk benne. Sajnos ez a reálirányzatú tanterv nem valósult meg. Pár évvel később újból tantervreformot hajtattak végre, ebben testnevelési adatokat nem találunk. 1841-ben ismételten tantervi reformot sürgetnek, s a több tervezet közül Péczeli József tanár tervezete az, amely első pontjában testgyakorló- intézet felállítását javasolja. Tantervében a testgyakorlásra igen nagy súly fektetendő, heti 2 órában tanítanák az összes osztályokban. Vecsey József és Péczeli József között a tantervkészítésből kifolyólag nézeteltérés támadt, és ebben a vitában jelenik meg Kerekes Ferenc tanár tollából „Atyáskodás“ címen egy írás, amelyben az újkor szellemének megfelelő eredeti gondolatot vet fel, nevezetesen azt, hogy állíttassák fel gimnasztikái gyakorlóhely, hogy a tanuló szabad idejét tudja hol tölteni. De ez is csak elgondolás maradt. Ezeknek a javaslatoknak köszönhetjük mégis azt az eredményt, hogy 1845-ben elrendelték a testgyakorlás rendszeres tanítását az alsó osztályokban, ahol külön díj fizetése nélkül a testgyakorlás tanítása a tanári jegyzőkönyv szerint életbe is lépett. Az államhatalom a testgyakorlás tanítását hivatalosan csak jóval később, az 1868. XXXVIII. te. alapján rendelte el. 1861-ben Erdőbényén a debreceni és a sárospataki iskolák kiküldöttei tantervátdolgozás végett gyűltek össze. Itt nyolcosztályú gimnázium mellett döntöttek, de a
