Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 8. szám - Sós István: A debreceni református kollégium vázlatos sporttörténete
Sós Istbán: A debreceni kollégium sporttörténete. 355 egyházatya mondásának: „palestrica diaboli negotium“ a fénye kezd halványulni, mert belátják, hogy a test gyakorlásának lehet más célja is, mint a gladiátorképzés. A testnevelésnek új célt és tartalmat a reformátorok adtak. Luther Márton „Musika und Kitterspiel“ c. művében így ír : „Felette fontos, hogy a fiatal emberek magukat gyakorolják, s valami tisztességest és hasznosat tartsanak szem előtt, hogy dorbézolásba, erkölcstelenségbe, ivásba ne süllyedjenek. Ennek okáért e két gyakorlás, t. i. a zene- és testgyakorlás legjobban tetszenek, melyek közül az első a szív gondjait elűzi, a másik pedig finom, ügyes és erős testtagokat képez, és a testet megtartja egészségben.“ A játékokat felüdülés céljából tartja fontosaknak. Zwingli János Lehrbüchlein- ában (Basel, 1523) megemlíti a futást, ugrást, kődobást, birkózást és a vívást. De a többi reformátor is említést tesz a testgyakorlásról : Bugenhagen beviszi az iskolába, és az iskolarendjébe is felveszi, Camerárius pedig a Dialógus de gymnasiis 1544-ben megjelent munkájában újból az iskolai testnevelés fontosságára hívja fel a figyelmet. Hazánkban is a reformátorok munkái nyomán találjuk az első iskolai testnevelési nyomot. A reformáció irányítja a figyelmet az iskola felé, és így a nevelés-oktatás területén a testnevelés újból feléledt. Ilonter János (1498—1549) Brassóban reformálta át az iskolaügyet, és itt találkozunk az első hazai iskolai testnevelési adattal. 1543-ban megjelent Ordo Magistratum Constituendi Eligen- dique in Schola Coronensis Eiusdem üfficia művében szabályozza a diákok coetusát, amelyeknek praefectusa mindennap, még ünnepnap is gyakorlatoztatta az ifjúságot. Különféle játékokat játszanak a diákok, labdázni szabad, de tilos a dárdavetés, a birkózás, a kővel dobálás, a puskával való lövöldözés. Egyébként érdekes megemlíteni, hogy Szenei Molnár Albert szótárában szerepelnek először a „laptajátszás, laptajátszóhely“ kifejezések, ugyancsak ő használta a korcsolya szót is mai értelemben először. A torna szó pedig Mentovich Ferenc kolozsvári református főiskolai tanár nevéhez fűződik, aki 1846-ban egy hirdetésében használta. A kollégiumban mai értelemben vett testnevelést eleinte nem találunk, de nem is találhatunk, mert céltudatos testnevelés abban az időben még nem volt. A legelső adatokat az iskolai törvényekből vehetjük, amelyeknek alapján bepillantást nyerhetünk a régi idők iskolai életébe. A hazai protestáns iskolák törvényei meglehetősen egyformák, aminek magyarázata abban lelhető fel, hogy mintául az 1571-i wittenbergi, az 1621-i sárospataki, majd később a hollandi főiskolák törvényeit vették, amelyeket kevés változtatással hazai törvényekké módosítottak. Ez a hasonlóság a debreceni iskolai törvényekben is fellelhető. Ezekből a törvényekből tudjuk azt, hogy a testi-lelki üdülés céljából játékra is volt idő rendelve, de a labda, vagy más hasonló tisztességes és hasznos játékon kívül minden egyéb, pl. nyilazás, parittyázás, kártya és kocka, valamint dobálás, a*
