Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 8. szám - S. Szabó József: A négyszázéves debreceni kollégium
S. Szabó .József: A négyszázéves debreceni kollégium. 341 egyházi és állami kormányzó és közigazgatási, bírósági tisztviselő mellett 75 püspököt, 12 egyházkerületi főgondnokot adott a prot. egyháznak. A püspökök között három a hazai evangélikusoké, és három a cseh-morva reformátusoké. A Kisfaludy, Petőfi és más irodalmi társaságok számos tagján kívül a Magyar Tud. Akadémia harminckettőt választott tagjai közé a kollégium szellemi gyermekei közül. Babérokkal ékesített költőtanítványainak hosszú és díszes névsorát Csokonai, Kölcsey és Arany vezetik. A tanítás és nevelés terén kiváló emberek egész táborát bocsátotta ki a kollégium, akik úgy az iskolában, mint az irodalomban nemzedékekre kiható, mondhatni korszakos munkásságot fejtettek ki. Maróthi György alkotó lángszelleme nemcsak a kollégium, hanem az egész hazai tanügy történetében epochális jelentőségű. Az általa megvont irányelvek alapján készült 1770-ben a kollégium Methodusa, mely hazánkban először adott tudományos nevelési elveken nyugvó rendszeres iskolai tantervet és tanítási módszert. Maróthi a helyes, módszeres, sőt művészi éneklés legelső tanítómestere. Arithmetikájá- val ő kezdi meg az országban magyar nyelven a számtan oktatását. Tőle származnak egyebek közt a négy alapművelet magyar elnevezései. Hadd említsem még csak a Hármas Kis Tükört, melyet szintén a kollégium kitűnő diákja írt. Páratlan az a hatás és siker, melyet ez a tankönyv egy századon át ért el az országban. Szinte legendás tisztelet és fény ragyogta körül Maróthi számtanával együtt. A magyar nyelvtan tanítására és a művészeti éneklés kifejlesztésére is korán példát adott a debreceni kollégium. Országos hírű Kántusával 200 esztendő óta nem csupán az iskolában hatott ösztönzőleg és buzdítólag, hanem messzeíöldön elterjesztette az ének, dal és zene iránti érdeklődést és lelkesedést. Mindezek után természetesnek találjuk, hogy a budai zsinat a magyarországi reformátusok főiskolájává nyilvánította a kollégiumot (e néven 1660 óta nevezte magát), melynek következményeként az egész magyar református egyház közös veteményes kertje (seminarium) lett. Teológiai tanárainak választásakor mind a négy református egyházkerület megtette a jelölést. A kollégium egyetemességének érzete nyilvánult meg az 1802-i rettenetes tűzvész alkalmával is. A kollégiumnak ezt a pusztulását az egész magyar reformátusság közös, nagy csapásának tekintette, és megható áldozat- készséggel igyekezett az üszkös romok helyén impozáns iskolaépületet emelni, melynek homlokzatán ott díszlik ez a felírás : „Épült a magyar- országi helvétziai vallástételt tartó ekklézsiák és jóltevők adakozásából.“ A kollégiumnak a világháborúig csaknem másfélezret számláló s ingatlanokban és értékpapírokban 5 millió koronát érő alapítványait is Debrecen városának, lakóinak és református egyházának fejedelmi bőkezűségén kívül az egész ország reformátusai — a tiszántúliak mellett különösen a dunántúliak •— adományozták és hagyományozták. Az alapítványok aranykönyvében az erdélyi fejedelmek, hatalmas, gazdag főurak mellett ott találjuk az egyszerű, szegény embe-
