Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 8. szám - S. Szabó József: A négyszázéves debreceni kollégium

338

S. Szabó József : A néggSzdzévrs debreceni knÜrgiunt.

a maga particuláival, mikkel sajátos, a pedagógia történelmében egyedülálló magyar iskolarendszert és szervezetet hoz létre. Széleskörű, erőteljes hatásával főként a magyar középosztályra rányomja a maga szellemének bélyegét.

Ez a szellem kemény, hajlíthatatlan kálvinista és magyar szellem. Hitben és erkölcsben egyenes, tiszta, de kálvini szigorúságú és zordon. Az orthodoxa religio és az antiqui mores századokon keresztül olyan állandósággal, talán merevséggel is nyilvánult benne, hogy ellenfelei az ósdi vaskalaposság példaképének tartották, Debrecent pedig a maradandóság városának gúnyolták. Kazinczy e szellemet debreceniz- musnak nevezte és ostorozta. Ám ez a szellem tartotta fenn a leginkább reformátusoktól lakott török hódoltságban a keresztyén hitet és műveltséget, a magyarsághoz való törhetetlen ragaszkodást, s ez óvta meg Magyarországot az elbalkánizálódástól. És ez a szellem állított az egyházi és állami élet küzdőterére bátorlelkű és szilárdjellemű férfiakat, s adott hősöket a hazának. És ez a szellem állotta és védte a hit tételeiben, az ifjúság nevelésében azokat az igazságokat, melyeket a református egyház szimbolikus könyvei örökítették meg. Ezektől a tudomány újabb szelei, a kor eszmeáramlatainak időleges változó irányai, ha érintették is, ami óhatatlan volt, de el nem térítették. Más kollégiumainkban hosszabb-rövidebb ideig megfészkelte magát a történelem folyamán felmerült több világnézeti és tudományos gondolkozás, mint a Cartesianismus, vagy a coccejanis- mus, vagy a puritánizmus, azután a racionalizmus, majd a modern teológia, de a debreceni kollégium egészben véve mindezeknek ellenállott. Bár a lassú, fokozatos haladástól nem zárkózott el, sohsem adta át magát a hamari és szenvedélyes újítás ingerének, hanem mindig a meggondolt konzervativizmus álláspontján maradt, s a tradíciókhoz szívósan ragaszkodott. Ez ma is főleg az alföldi református- ság jellemvonása több adottság mellett a kollégium hatásaként is.

Egy másik jellegzetes sajátságára is rá kell mutatnunk a debreceni kollégiumnak. Nem fejedelmi, vagy főúri kegynek és buzgóságnak köszöni létezését, tehát nem dinasztikus befolyás alatt áll, mint pl. a német akadémiák (wittenbergi, heidelbergi stb.), s nálunk a sárospataki, gyulafehérvári, később nagyenyedi kollégiumok, hanem egy független, demokratikus polgárváros kebelében keletkezik és fejlődik ki, mint a hírneves helvét és francia református iskolák: Baduel

Kolozsé Nimesben, Kálviné Genfben, Buliingeré Zürichben és a Sturmé a szintén autonom Strassburgban. Ilymódon a polgári szabadság és genfihez hasonló „fenkölt respublica“ levegőjében és pártfogása mellett rendkívüli önállóságot és önkormányzatot nyer, szinte egyetemi szabadságot élvez külön bíráskodási és territoriális joggal. Áz ifjúság coetusa és annak senatus scholasticusa a maga kiváltságaival olyan hatalom a Kollégiumban, minő ma elképzelhetetlen s nem is igen helyeselhető. Ez az iskolai autonom köztársaság rendkívül széleskörű, eleven és színes diákéletet fejlesztett ki, amely több kisebb elbeszélő írónkon kívül Jókait, Baksayt,