Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 7. szám - Kun Sándor: A debreceni Tankerület igazgatói értekezlete
Kun Sándor: A debreceni Tankerület igazgatói értekezlete. 313 kérdése is, amelynek terén pl. az ő iskolája már igen értékes munkát fejt ki. Szerinte igen nagy hiba, hogy az ifjúságot sok egyesületben foglalkoztatják, célszerűnek véli ezeket összekapcsolni, hogy egy cél felé haladva eredményesebb munkát fejthessenek ki. Juhász Géza debreceni fiú felső kereskedelmi iskolai tanár megfigyelése szerint átlagosan négy-öt évenként verődik össze az önképzőkörökben egy-egy tehetségesebb csoport, amikor is annyi terv, ötlet merül fel, hogy a kezdeményezést is rá lehet bízni az ifjúságra, és a vezetőtanárnak csak gondosan széni előtt tartott elvek alapján kell mederbe szorítani az ifjúság munkásságát. Az ilyen tehetséges csoportok után azonban feltétlenül jön az utórezgés, amikor már csak a tanár lehet a kezdeményező is, és ez után az apály után ismét jön a fellendülés, az új fejlődés. Azért ő csak az apálynak ebben az éveiben tartja szükségesnek a szoros tanári irányítást. Feltétlenül szükségesnek tartja a mai élő, lüktető magyar sorskérdések tisztázását, és ha vizsgáljuk a megoldás lehetőségeit, azt látjuk, nem is ütközik a kérdés olyan nagy elvi nehézségekbe, mert hiszen az élő sorskérdéseket feltétlenül minden korban kifejezik a legnagyobb írók, ezeknek, illetve munkáiknak taglalása pedig megfelel az önképzőkör eredeti célkitűzéseinek. Gáspár Gyula tanügyi tanácsos, középiskolai szakelőadó : A felszólalásokból azt a törekvést látja, hogy a régi célkitűzéseket kell kiegészíteni. Valamikor a nyelvmívelés volt a cél. Ez a cél ma is nagyon időszerű. Lehetőségére a nyelvtisztítás formájában igen helyesen mutatott rá Szentmiklósi Péter tanár. A hozzászólásokból megállapítható, hogy a művelési szempontokhoz a nevelési szempontokat is fel kell ölelni. Az önképzőkör kell, hogy ráeszméltesse az ifjúságot a nagy magyar sorskérdésekre is. Szükségesnek tartja ő is, hogy az önképzőkör a szellemi művelés mellett a helyes értelemben vett magyar állampolgári nevelést is tűzze ki céljául. Igen üdvösnek véli a cél érdekében, hogy az iskolák önképzőkörei évi munkarendjüket az iskolai év elején küldjék meg a többi intézeteknek is. Ez termékenyítőleg fog hatni a tankerület önképzőköreinek munkásságára. Elnök : Az iskola alapelve a tanári egyéniségen épül fel, és ha ez igaz az ifjúság oktatásában, úgy az önképzőkörök vezetésében még fontosabb a tanár egyénisége. Ő is volt vezetőtanár, és pedig olyan önképzőkörben, amit a tanári kar évközben függesztett fel. fis mégis nagyon jól megtalálták egymást, nagyon virágzó önképzőköri munkásságot fejtettek ki. Elérte pedig azzal, hogy a tanulókkal együtt dolgozott, mint öregebb tanácsadó vezette, irányította őket, de nem tanácsolt. Az önképzőkör a munkaiskolának a legpregnánsabb kifejezője, amit a tanárnak kell irányítani. Adjunk ezért szabadságot, és ne kössük meg ok nélkül a diák kezét. Örömmel üdvözli a felvetett kérdést, mert az igen égető kérdése a mai iskolának. Meg kell találni a lehetőséget, hogy az önképzőkör a kor e követelményének megfeleljen, és olyan teremtő munkát fejtsen ki, mint a múltban. A problémát az értekezlet alaposan megforgatta, hazamenve szűrjük le a tapasztalatokat, és valósítsuk meg azt, ami maradandó értéket jelenthet ifjúságunk számára. IV. Margócsy Emil c. tanker, kir. főigazgató, a nyíregyházi városi felső kereskedelmi iskola igazgatójának előadása : A szakiskolák és a középiskolák viszonya egymáshoz. „Honnan Bálint dr. közoktatásügyi miniszterünk az 1934. XI. tc.-kel és a gyakorlati középiskoláról szóló és kihirdetendő törvénnyel befejezte nagy tervét a középiskolák reformjáról. A jövő fogja igazolni, hogy elgondolása jó volt-e, de a törvényjavaslatok előkészítése annyira mintaszerű volt, minden körülményre előre gondolni akaró, s az adott keretek annyira rugalmasak, hogy az élet minden bizonnyal igazolni fogja nagy miniszterünk helyes iránymutatását.
