Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
Hazai és külföldi irodalom. 281 a szülőnek, de még az orvosnak, bírónak, politikusnak és a szociológusnak is. Mindezek alapján nem szabad csodálkozni azon, hogy ilyen sokirányú hatására való tekintettel az örökléstankutatásokkal sokan foglalkoznak, és iránta sokan érdeklődve irodalma rohamosan gyarapodik. Külön tudományos intézetek, testületek tűzték ki célul, hogy az örökléstani kutatásokat előmozdítsák, és annak eredményeit tudományos és népszerű folyóiratokban, könyvekben lefektetve az egyén, a család, a fai, a nemzet céljainak elérésében megvalósítsák. Kzeket a célokat szolgáló forrásokhoz hozzájutni meglehetősen nagy anyagi áldozatokkal jár még a kutatóknak is, mennyivel inkább azoknak, akik ettől a munkától távol állanak, de szeretnének mégis egyet-mást tudni annak eredményeiről, hogy azokat felhasználhassák. És hányszor akad az ember agyonreklámozottba pénzt meg nem érő munkára ! Ezért kell örülni annak, hogy egy, a mai színvonalon álló örökléstani munkával gyarapodott a magyar irodalom. A könyv szerzője, aki hivatott, tudós művelője az örökléstani kutatásoknak, a Kir. Magy. Természettud. Társulat megbízásából vállalkozott arra, hogy kritikailag átvizsgálva az örökléstani kutatások eredményeit, úgy állítsa azt össze, hogy a még nem szakember is haszonnal forgathassa a munkát. A könyv bevezető részében az örökléstan fejlődésével, történetével foglalkozik a szerző. Az I—VI. fejezetek az általános örökléstant tárgyalják. Szólnak a változékonyságról, öröklékenységről, a kombinációs öröklési jelenségekről, az öröklés sejttani alapjairól, az átöröklés bonyolultabb eseteiről, a nemiség és az átöröklés kapcsolatáról, az öröklődő megváltozásokról, a mutációkról. A VII. fejezet származásiam és a rokonsági kérdésekkel foglalkozik. Tisztára gyakorlati kérdések tárgyalásával foglalkozik a VIII. fejei zet és a befejező rész. A VIII. fejezet, amely leginkább fog érdeklődést kelteni mind a nagy közönség, mind a pedagógusok körében is, az ember örökléskérdéseivel foglalkozik. A befejező részben összegezve találjuk mindazt, amit az örökléstani kutatások eredményeinek felhasználásával a gyakorlatban a növény- és állatnemesítés és az eugenika megvalósított vagy megvalósíthat. A munka előadásmódja szabatos, világos, amit nagy mértékben elősegít a sok jó illusztráció. Kiállítás és tartalom tekintetében felveszi a mű — sőt bizonyos fokig, minthogy az élő világ minden egyes ágával foglalkozik —. felül is múlja a külföldi hasonló munkákat, épp ezért nagyon értékes gyarapodását jelenti a magyar biológiai irodalomnak. Használhatóságát nagyban előmozdítja a részletes irodalom-, névjegyzék- és tárgymutató. Aszód. Dr. Varga Ferenc. Ilr. Itélhly Antal és llurső Vándor: Időjárás—Éghajlat és Magyarország éghajlata. A Magyar Meteorologiai Társaság Kiadványainak 3. kötete. Budapest, 1938. 401 oldal. 150 ábrával és 6 külön melléklettel. A magyar meteorologiai irodalom tankönyvekben igen szegény, úgyhogy minden újabb tankönyvnek a megjelenését örömmel kell üdvözölnünk. A Meteorológiai Intézet igazgatójának s az éghajlatkutató osztály vezetőjének itt ismertetett könyve pedig gazdag tartalmánál, főként pedig a hazai vonatkozások kimerítő tárgyalásánál fogva egyenesen hézagpótló szerepet tölt be meteorologiai irodalmunkban. A könyv eiső részében Bacsó Nándor általános meteorologiai ismereteket ad, de már itt is különös tekintettel voltak a szerzők a magyar viszonyokra. Hazai szempontból azonban különösen a második rész s annak is a második fele érdekes, ahol dr. Réthly Antal Magyarország éghajlati viszonyait tárgyalja. Ez a rész hatalmas anyagot tartalmaz, legnagyobbrészt olyan adatokkal és táblázatokkal, amelyek eddig még sehol sem jelentek meg, s az éghajlati elemeknek a legutolsó évekig terjedő feldolgozásán alapulnak. Minthogy a hazai éghajlat számos kérdése még nem került részletes megvizsgálás alá s megoldatlan (pl. a Kárpátok éghajlati befolyása stb.), ezeknél a könyv részletesen kiterjeszkedik az eddigi irodalomban foglalt részeredményekre, s szinte teljes irodalmi jegyzéket ad az egyes témakörök tárgyalásánál. Első ízben szerepelnek itt a magasabb légrétegekre vonatkozó adatok is. Részletes és gondos tárgy- és névmutató egészíti ki a
