Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 6. szám - Hazai és külföldi irodalom
Hazai és külföldi irodalom. 279 kozások ugyan, de egyúttal az őszinte önismeret prizmáján át a humor szivár- ványos sugarai lövellnek ki belőlük.. Az állammal való küzdelmek idejét is mesterien rajzolja meg, s az elnyomatás szomorú korszakának hősi küzdelmeit a legnagyszerűbb objektivitással elemzi. Azonban igazi magasságra és előtte soha meg neiji érintett szempontokig ott jut el szerző, mikor az újabl? irodalom (Jókai, Baksay, Móricz Zsigmond) nyomán a Kollégiummal foglalkozó közvéleményt igyekszik megmagyarázni. Valami mélabús —• és teljesen indokolt —• felhővonulás jelentkezik a könyvnek azokon a lapjain, ahol a régi diákszellem haláláról van szó ; nem vádol senkit érte, de megmutatja, megérezteti velünk, hogy ezt a halottat fel kell támasztani. És ez Zsigmond Ferenc könyvének halhatatlan érdeme. Ez nem egy kollégiumtörténet a többi közül, hanem a Kollégium lelkének minuciózus adatokig menő tudással, s a mellett lángoló szeretettel olyan megrajzolása, amit legkomolyabb meggyőződésünk szerint az iskolatörténeti irodalom legnagyobb nyereségének keil tekintenünk. Mert adatai teljesen megbízhatók és szubjektív elemek keveredésétől mentesek, s mert. logikai rendszerbe állításuk mintaszerű, azért minden tudományosan foglalkozó tanügyi ember számára nélkülözhetetlen ez a mű ; s mert stílusa illusztráló, anyaga a legcsekélyebb nehézséget sem okozó gördülékeny olvasmánnyá teszi, azért minden református ember számára a Kollégium megértésének és megszerelésének különlegesen áldásos lehetősége. Debrecen. Soós Béla. Dr. \ajjv Sándor: A debreceni református főiskolai énekkar (kántus) 1739—1938. (Hajdúhadház, 1938, kis 8°. 9 ív.) A debreceni főiskolai énekkar, a Kántus 1939-ben ünnepli fennállásának 200 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból írta meg dr. Nagy Sándor a Kántus történetét, amelyet saját költségén kiadott, és az összes példányt a rajongásig szeretett Kántusának ajándékozta azzal a céllal, hogy a befolyó összegből egy új alapítvány létesüljön az énekkar részére. Dr. Nagy Sándor maga is tagja volt az énekkarnak, sőt jegyzői tisztet is viselt (1908—10)j Köztudomású dolog az, hogy aki a Kántusban éveken át énekelt, az mindig nagy szeretettel gondol vissza az ott eltöltött időre, s élete egyik legkedvesebb emléke marad a Kántus. Hát még aki két éven át jegyzője is volt a Kántusnak, az hogyne zárta volna szivébe örökre azt!... Dr. Nagy Sándor is boldog és büszke örömmel gondol a Kántusra és a Kántus-órákon eltöltött ifjúi évek emlékeként született meg a szerző hálája és szeretete jeléül ez a könyv. A könyv megírása nem volt könnyű feladat. Mert hiszen a Kántus első idejéből jegyzőkönyv nem maradt fenn, így olyan okmány, amire teljes biztonsággal támaszkodni lehetne, nem volt ; csak 1860-tól kezdve vannak jegyzőkönyvek. A könyv írója azonban a Kollégium történetének megírásával kapcsolatban végzett búvárkodásai révén sok olyan adatra bukkant, amelyek a Kántussal szoros kapcsolatban voltak ; így kútfőkül felhasználja a városi-, iskolai-, tanárkari stb. jegyzőkönyveket. A talált adatok közül a Kántusra vonatkozólag talán legértékesebb az a latinnyelvű, négyszólamú énekeskönyv, melynek szerzője Buchanan és Spethe. Ez a lelet arra enged következtetni, hogy — bár a feldolgozás vegyeskari — a Kántus az 1739-es évnél régebbi. Biztos adat erre nézve nincs, ezért a szerző a Kántus történetét 1739-től kezdve tárgyalja. A könyv hat részre tagolódik, amelyek közül az Énekkar szorosabban vett történetét három fejezet tárgyalja. Az I. fejezet általános képet nyújt az „ének szerepéről a Kollégiumunkban Maróthi György előtt és korában“, tehát azzal a csirával foglalkozik, amelyből kinőhetett a mai Kántus 200 éves fája. A II. fejezet a magyar szövegű összhangzatos éneklésre való fokozatos átmenettel foglalkozik. Éz egyúttal a Kántus históriájának a kezdete is. Az 1739-i pestis áldozatainak az eltemetésére alakítja meg Maróthi György a Kántus pici csiráját, egy vokál kvártettet. A szerző részletesen és élvezetes előadásban fejtegeti ezután a Maróthi munkásságát, aki a harmóniás ének
