Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 5. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 239 vényes kiadásban; Ennél a műnél helyeseljük azt, hogy helyenként összefoglalva adja a tartalmat s csak a fontosabb részeket közli szószerint. Az olvasó így is jó képet kap a műről, sőt tisztábbat, mintha az egészet olvasná, mivel az az ifjúság számára kissé fárasztó és nehéz. A bevezetés, amely talán ifjúsági könyv elé írva kissé magasröptű, kétségtelenül értékes és mély gondolatokkal van tele. A szöveget az első kiadás szerint közli, szigorú pontossággal. Adja Zrínyi előszavát s az énekek latin címét is. Szómagyarázatokat az eposz végén találunk betűrendben. l)r. Prónai Lajos a „Murányi Venus“-t rendezte sajtó alá. Itt nem tartjuk helyesnek* hogy nem a teljes munkát adja, hanem helyenként prózában foglalja össze az eseményeket. Ugyanis a teljes mű sem hosszú (4 ének), és véleményünk szerint nemcsak a tartalom a fontos egy kötelező olvasmánynál, hanem, hogy a tanuló a mű szellemével is tökéletesen megismerkedjék. Nagyon ügyesnek tartjuk, hogy közli az első kiadás címlapját és előszavát, s talán a régies helyesírás sem zavart volna a mű élvezésében. Igen alapos, részletes magyarázatokat ad a szöveggel párhuzamosan. Az „Arany könyvtár“ harmadik kötete : Dr. Galamb Sándor közlésében a Peleskei nótárius. Nem „szemelvényes“ kiadás, s ügyes,hogy közli Vörösmarty bírálatát (a második előadás után) és Nagy Ignác „jegyzeteit az első kiadáshoz“. Bevezetése túlságosan rövid, Gaál József életéről, semmiféle jellemzést nem ad. Ő is, mint Prónai nemcsak szó-, de szövegmagyarázatokkal is segít az olvasónak. Jósika Miklós „Abafi“-ját Dr. Szentgyörgyi László rendezte sajtó alá. Nem tudjuk megérteni, miért kellett ezt az amúgy sem hosszú s a kötelező olvasmányok egyik legkellemesebb, legérdekesebb regényét tartalmi kivonatokkal, csak részletekben közölni. Középiskolában már elvárhatjuk, hogy a növendék ne csak az izgalmas történéseket olvassa, s amint látjuk, még ilyenek is kimaradnak a válogatásnál. Újszerű és érdekes a könyv elején a rövid, pontokba szedett adatközlés az íróról s a mű lényeges tulajdonságairól. Igen jó, hogy végezetül Jósika „Toldalék“-ját közli az „erkölcsi hatásról és költői igazságtételről“. A legérdekesebb közlés Fazekas Mihály művei : a „Ludas Matyi“ és a „Magyar Fűvészkönyv“, egy kötetbe kötve. Az elsőnek közlője Havas István, aki rövid, de lényegbevágó bevezetéssel, az eredeti címlap fakszimiléjével és képeivel, teljes egészében adja a négy énekes munkát. Ehhez van hozzákötve Dr. Pénzes Antal bevezetésével ellátva a Magyar Fűvészkönyv (Szemelvények). Nem tartjuk éppen fontosnak, hogy a kötelező olvasmányok közé ez ä mű is bekerüljön, tekintve, hogy nem is egyedül Fazekas műve, s jelentőségének megértéséhez nem föltétlenül szükséges, hogy elolvassuk. Pénzes Antal közli az eredeti címlapot, elöljáró beszédet s egyes részeket teljesen hű, régies helyesírással, minden magyarázat nélkül. Szerintünk a magyarázat itt sem mellőzhető. A sorozat 6. számú kötete a Bánk bán, amelyet Dr. Várady Zoltán rendezett sajtó alá. A tragédiát teljes egészében közli, de nem helyeseljük, hogy helyenként az első kiadás helyesírásával, helyenként módosítva azt. A szöveggel párhuzamosan adott, igen pontos, részletes, nagyon jó szöveg- és szó- magyarázatok, talán érthetővé tették volna a régi helyesírással közlött szöveget is. A részletes bevezetés túlságosan megkönnyíti a tanulók munkáját a Bánk bánról szóló dolgozatok megírásánál. (A Bánk bán méltatása, az alakok jellemzése stb.) Ez a könyv tehát az a hat könyv, amely elindul most útjára, s reméljük, hogy egyrészt hasznos szolgálatokat fog tenni az ifjúsági oktatásában, másrészt követni fogják hasonló értékes és komoly munkák. Budapest. Vidovszky Kálmánné. Dr. Osváth Gedeon: A halhatatlan diák. Kecskemét, 1938. Kultúra kiadás. 64 1. Az aszódi evangélikus Petőfi-gimnázium nyugalmazott igazgatója költői lelkének sugallatára színdarabot írt abból az alkalomból, hogy az aszódi
