Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 1. szám - Dr. Kring Miklós: Történelmi szellem és a latin nyelvtanítás
Dr. Kring Miklós : Történelmi szellem és a latin nyelvtanítás. 15 A nevelés másik, még fontosabb feladatát, a lelki összhang megteremtését a filozófia a vallással karöltve oldja meg. Az igazi bölcsészet és igazi vallásosság ugyanis édes testvérek. Budapest. Dr. Láng Margit. Történelmi szellem és a latin nyelvtanítás. A Magyar Szemle augusztusi számában Bencze István tollából „Nyelvek zavara, nyelvtanulás“ címmel tanulmány jelent meg. Az író szellemes formában mutat rá arra, hogy a középkori, egyetemes, latin műveltség halálával a mind nagyobb számban feltörő és elkülönülő nemzeti kultúrák mennyire veszélyeztetik a valaha egészen közös műveltségünk egységét. A veszedelmek szélesebb per- spektivájú megláttatása mellett Bencze, dolgozatának nagyobbik felében elvi alapokon nyugvó, gyakorlati tanácsokkal siet segítségére azoknak, akik a nyelvi nehézségek ellenére is európai műveltséget igyekeznek szerezni. Európainak ő is csak azt a műveltséget tartja, amely az antik kultúrán épül fel. „Amíg Európa minden középiskolájában egyforma buzgósággal olvassák Liviust, Cicerót, Vergil iust, Horatiust, addig nem kell rettegnünk, hogy földrészünk bábeli zűrzavarában a kölcsönös megértés és közeledés utolsó reménye is elvész“ (i.h. 350. 1.). Bencze ennek kapcsán azt kívánja — s ezzel a kívánságával szakkörökben is igen általánosnak mondható véleménynek ad hangot —, hogy ne a nyelvtan tanítását tartsuk fontosnak a latin nyelv oktatásában, hisz „a nyelv itt csupán eszköz, nem öncél : nem a nyelv a fontos, hanem az a csodálatos kultúra, melynek hordozója“ (u. o.). Anélkül, hogy a túlságba vitt, véget nem érő és célt nem ismerő nyelvtanozást a legkevésbbé is akarnók védeni, talán nem fog egészen feleslegesnek bizonyulni néhány olyan meggondolásnak felelevenítése, melyet többé-kevésbbé minden nyelvpedagógus magáénak vall, de amely az utóbbi idők nyelvtanellenes hadjáratai során meglehetősen elhomályosult. Mindenekelőtt azt a kérdést szeretnék felvetni, hogy miképpen is fest a kezdőfokú latin tanítás, hogyan nyilatkozik meg a kezdőfokú latin tanításban az ókor csodálatos kultúrája? Hogy e kérdésekre válaszolhassunk, számot kell vetnünk azokkal a magasabb célkitűzésekkel, melyek mintegy előre megszabják a latin nyelv és irodalom tanításának kereteit. A jelenleg érvényben levő Utasítások szerint „a múlt megismerése a középiskolában nemcsak a szorosabb értelemben vett történelem keretében folyik. Az egész középiskolai tanulmányi anyagot és elrendezését történeti szellem hatja át“. A tanulónak, aki a középiskola nyolcadik osztályából kilép — ez a célja történeti beállítottságú tantervűnknek — magát egy nagy kultúrközösség
