Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 4. szám - Dr. Hamvas Gyula: Egy középiskolai ismereti anyagrészlet időszerű pedagógiai összefüggései
Dr. Hamvas Gyula : Középiskolai anyagrészlet pedagógiai összefüggései. 167 még a kard sem használ, mert a kóbor török tüzes csóvával keresi végünket. Ennek a fénytelen, sivár kornak a hátterében nagy lelki megmozdulások folynak le. A protestantizmus elterjedésével a lelkek mélyén sok buzgó friss érzés honol, és megeleveníti a lélekboltozatok különben csendes, sivár légkörét. Ebből a lelki megihletettségből fog a következő század sorsfordító eseményláncolata megszületni. A szélén e korszaknak van egy csík világos fényű hajnalpirkadás, egy lehelletnyi friss szellő, néhány akkord kedves melódia, lebilincselő poézis. Ott csillan meg a végek élete. Mindezt a részletekből prózában és költeményben a tanulók elé kell árasztani, és hozzá kell őket segíteni, hogy a lelkűkben a hangulatok egész skálája rezegjen. Keltsen visszhangot bennük a fénytelen színekből a sokat ígérő nagy lelki kezdésekig minden. Tapadjon szellemi valóságukhoz a XVI. század igaz lényege. A XVII. század történeti élete cselekvőid) természetű. Kialakulnak a magyar frontok Bocskay, Bethlen, I. Bákóczy György életrajzrészleteiben, világosan határozott kontúrokban jelentkeznek a század értékgondolatai a magyarság új állandó létformái után való erős vágyak, elérésükre nemzetmentő megmozdulások, az alkotmány és vallásszabadság kivirradása. Itt egymást érik a valósággal világító gócok, melyeket az ifjúi lélek az érdeklődés a vizsgálódás tárgyává tesz, és a már meglevő képzeteivel keresi a kapcsolatokat. A XVII. század viharos történelmi hullámai mellett, a magyar sors lüktető izgalmas pergése zajában nem lehet a tanulónak érintetlen lélekkel elhaladnia, emberek és nemzetek drámája tombol mellette az olvasmányában és a magyarság élete van kockán. Leghatásosabb világító mozzanat-csoport alakul ki, mikor itt Zrínyi Török áfiumából idézzük a kor lelkét, és megszólaltatjuk a magyar lelkiismeretet. A hang a jelen szava is, riasztó akkord még a tizenhároméves gyermek lelkében is ; figyelésre készteti, sőt megdöbbenti. Megfelelő szellemi megindulás felé néz, tehát akció elé kényszer!tettnek érzi magát, súlyos erők kezdenek benne az aktivitás felé hajlani. A tanulót ért hatások mind élményalakító erejűek, akarati elhatározások csiráit hordozzák magukban. II. Rákóczi Ferenc életrajz-részletével belépünk a XVIII. századba. Nincs tanuló, akinek ne válnék nehézzé a szíve a gyermek Rákóczi neuhausi szenvedéseire, de ott hallgatja figyelemmel Bercsényi szavait is, melyek magyar kötelesség és felelősség jegyében hangzanak el. A vallásos Rákóczi küzdelmei a korántsem kibékítő véget jelentik Mikes kötetlen lírájában. Harc indul meg a tanulóban, vájjon az áldozatos nagy magyar tragédiájának feketéllő füstjén szomorodjék el, és ebben a hangulatban zárja le a kort, vagy a kuruc nóták színes melódiái mögött keressen új vigasztalóbb, reménytkeltőbb korhangulatot. Erre a történelemben soká kell várni, mi azonban áthidaljuk a valóságot és az 1790—91. országgyűlés előtti és utáni történelmi levegőben aktuálissá vált nemzetmentő gondolatok fénykörébe
