Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 4. szám - Dr. Evva Gabriella: Karacs Teréz élete és munkássága
Dr. Evva Gabriella : Karacs Teréz élete és munkássága. 157 alá azonban nevét nem irja oda, csak annyit mer jelezni tárgyának kényes volta miatt, hogy „Egy nőtől“.1 E munkájában korunk felszínen levő problémája : a nemi felvilágosítás kérdése már foglalkoztatja. Mai szemmel is figyelemreméltó az a megokolás, amivel a korai és kellő óvatosság nélküli felvilágosítást a leányok lelki fejlődése szempontjából elítéli. Csak az a tudás használ az értelemnek, ami az erkölcsi érzéknek nem árt; viszont az erények tudatosítása csak az értelem erejének megfelelő módon történhet. Kerülni kell azokat a hatásokat, amelyek a lelki érés folyamatát megzavarják, vagy esetleg örökre megakadályozzák az érzéki ingerek időelőtti felkeltése által. Tehát elsősorban a szabadhangú regények olvasásától kell óvni a fiatal leányokat. A Honderű 1846. évfolyamában Tót István álnév alatt ír ,, Visszhang a magyar főrendéi nők neveltetése, ügyében emelt szózatra“ címmel. Nagyobb hatás kedvéért választ férfinevet, mert meg akarja védeni Teleki Blanka grófnőt az ellen a támadás ellen, hogy csak a főrendü leányok nevelésével törődik. A grófnő az egész nemzet leányait akarja magasabb nemzeti műveltséghez juttatni — írja Karacs Teréz —, de ott kezdi, ahol legsürgősebb (mivel egyszerre ez nem vihető keresztül). A főrangúnk magyaros nevelése éppen a demokratikus célt szolgálja, hogy a társadalmi osztályokat elkülönítő válaszfal leomoljék. Ugyanekkor Erdélyi Róza („Jegyzetek Karacs Teréz nőnevelésről! nézeteire“ Honderű, 1845) támadására önmagát is kénytelen védeni Karacs Teréz. ,,Erdélyi Róza jegyzeteinek átnézése“ c. közleményében rámutat ellenfele véleményének helytelen voltára a női életre szükséges ismeretekkel kapcsolatban. Megvilágítja itt újból az észszerű leánynevelés áldásait és a házasság komoly feladatait, amelyekre a leányoknak „nemcsak mulattatási készséget, hanem józan meggondolást“ is szükséges vinni, hogy az évek múlásával egyre fokozódó értelmesség által az öregség idején is férjeik nélkülözhetetlen élettársaivá váljanak. Erre pedig nem a tánc és zene elsősorban való tanulása, hanem csakis a józan észt kifejlesztő nevelés teheti alkalmassá a nőt, valamint arra is, hogy ne tetszel- gésből és haszonvágyból legyen erényes, hanem önbecsülésből, meggyőződésből. Karacs Terézt érdekli a korabeli egész magyar közélet, a magyar nyelv, színészet, társadalmi összeforrás, társadalmi mozgalmak és művelődés kérdése. Értelmesen szól hozzá 1846-ban Szelestey László cikkéhez („Társadalmi összeforrás“ Életképek, 1846) „Még egy hang a társadalmi összeforrásról“ c. a. Ennek legnagyobb akadályát a nemzeti érdek felismerésének hiányában és az ehhez vezető legfontosabb eszköznek: a nemzeti nyelvnek az elhanyagolásában látja. A társadalmi összeforrásnak legfontosabb feltétele : a józan nevelés. A társadalmi osztályok közelebb jutnak egymáshoz „mihelyt 1 Evva Gabriella: A magyar nőnevelés két úttörője. Szeged. 1933. 33. o.
