Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 3. szám - Egyházi és iskolai hírek

Egyházi és iskolai hírek. 112 földre hozzák, megbarátkoztatják a magyarokkal, és nem engedik el addig, mígamagyar alkotmányt nem biztosítja. A tervről Bécsben mint merényletről értesülnek. Hívei szeretnék megmenteni Wittnyédyt, de ő nem szökik meg a veszedelem elől. Mint példaképe, Zrínyi, ő is ki "nem derített körülmények közt veszti életét egy pozsonyi úton, a szerző sejteti, hogy nem természetes halállal. Ezt a rövid mesét Payr Sándor mozgalmas jelenetekkel élénkítette, érde­kesen írta le és megtöltötte lelkes magyar szívének érzéseivel. Igaz, hogy e mű szelleme még a letűnt történelmi szentimentalizmus, és a főhős, Wittnyédy, túlságosan patétikusra hangolt alak, a történet olvasása mégis zavartalan örömet okoz, mert maradandó értékű történeti képet ad Magyarország egyik legsajátságosabb, legérdekesebb korszakáról, s ezt a képet nemzetét mély­ségesen szerető, vallásos, protestáns, evangélikus lélek rajzolta meg. Különös érdekessége a színműnek a török időkbeli Sopron város magyarjainak és németjeinek jellemzése. A német családból származó, de ízig-vérig magyar író tesz ebben a környezetfestésben vallomást hazaszeretetéről. Szomorú időszerűséget ad sorainknak a szerzőnek nemrégiben hekövet­kezett halála. Élete egyetlen írói művének megjelenését alig néhány hónappal élte túl. Egyéniségének egy darabját őrzi számunkra ez a drámája, — olvassuk szeretettel ! Budapest. Dr. Győry Altttlój-.. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK A megszüntetett szászvárosi református Kun-kollé­gium egykori híres igazgatója, Simon Ferenc, folyó évi január 14-én, 83 éves korában meghalt. Nevéhez Erdély kultúrtörténetének egy nevezetes fejezete fűződik. Mint a Kun-kollégiumnak 1889—1911. igazgatója, kitűnő munkatársa volt gróf Kun Kocsárdnak és gróf Kuun Gézának, az ősi iskola nagynevű és áldozatkész főgondnokainak. Haláluk után munkájukat foly­tatva, a Kun-kollégiumot Erdély egyik legvirágzóbb tanintézetévé tette, mely­ből a közéleti jeles férfiak egész sora került ki. Hosszas volna felsorolni mindazt, amit szellemi és anyagi téren tett. Munkásságának koronája a főgimnázium modern épülete volt, melyet 1910-ben gróf Zichy János közoktatásügyi miniszter részvételével országos kultúrünnep keretében avattak fel. Ez volt az intézet történetének a fénypontja, egy évtized után jött a keserű meg­próbáltatás. Erdély megszállásával a túlzó román sovinizmus rávetette magát a Kun-kollégiumra, s a hatalom minden eszközével tört a megsemmisítésére. Simon Ferencnek, ki 1911-ben nyugalomba vonult, saját szemeivel kellett végignéznie, mint sorvad el annyi évek buzgó és áldozatos munkájának a gyümölcse. De ez nem von le semmit a magyar kultúra e fáradhatatlan harco­sának érdemeiből, csak tragikus magaslatra emeli alakját. Raffay Sándor titkos tanácsos- A Kormányzó e címmel tüntette ki a bányai evangélikus egyházkerület püspökét, s ezzel evangélikus egyházunkat is kitüntette. Csak nemrég lett Raffay a felsőház tagja, s most a Kormányzó építő, alkotó munkáját így méltányolta. Raffay nemcsak az evangélikus egyházban nagy, nemcsak itt jelzik alkotások munkáját, hanem a társadalmi életben is köztekintély, a magyar haza egyik legerősebb oszlopa. Január elsején az őt üdvözlő tisztelők előtt kijelentette, hogy még nem kíván meg­pihenni, hanem lankadatlan erővel folytatja tovább munkáját. Erre a mun­kára Isten áldását kéri az evangélikus tanárság. Arató Istvánnak, a kőszegi ev. leánygimnázium igazgatójának a Kor­mányzó úr a tanügyi főtanácsosi címet adományozta. Luther-szobor Budapesten. Már az evangélikus zsinaton felmerült az a gondolat, hogy Luthernek az ország fővárosában szobrot kell emelni, majd az 1937. évi egyetemes közgyűlés rendelkezett ebben az ügyben és elhatározta, hogy legkésőbb Luther halálának évfordulójáig, 1946-ig állania kell a szobor­Sinton Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents