Protestáns Tanügyi Szemle, 1938

1938 / 3. szám - Belföldi és külföldi lapszemle

Belföldi és külföldi lapszemle.

133

elsajátítása, miután ezek gyakorlati tárgyak, hosszabb időt vesz igénybe, már pedig a tanulóknak módot kellene adni arra, hogy ha majd az érettségi után a tanítóképző akadémiára akarnak menni, akkor már bizonyos készséget kell, hogy bírjanak ezekből a tárgyakból is, hiszen ezek a tárgyak az elemi iskolának fontos, mindennapi tárgyai. Tehát a mostani líceumi (a tanítóképzés alsó tagozata, mely megfelel a gimnázium V—-VIII. o.-nak) iskolatípushoz kellene közeledni a gimnáziumi képzésnek. De függetlenül a tanítóképzéstől, maga a középfokú oktatás is csak nyerne ezekkel a tárgyakkal, az általános műveltség megszerzését kiterjesztve a művészeti tárgyak felé is. Felesleges volna akkor a mostani líceum, mely most se nem gimnázium, se kimondott szakiskola. A tanítóképzésnek ezen újabb, kéttagozatú formájával az általános művelődés ugyan sokat nyer, de kérdés, hogy maga a tanítóképzés a maga ■szakszerű nevelését illetőleg nyer-e?

A tulajdonképpeni tanítóképzés most két év lesz, az eddigi ötéves szakiskolával szemben. S hogy ez az eltávolodás a szakiskola jellegtől mennyire megvan, csak egy sajnálatos tényre hadd mutassak rá. Arra t. i., hogy a líceumban a karének rendkívüli, tehát valószínűleg nem kötelező tárgy lett. Márpedig egy tanítónak nagyon is ismernie kell a karéneklés minden technikai és művészi fogását, hiszen ezzel van kezében a falu művészi vezetése, amelynek szükségességéről, a nemzeti dal és érzés ápolása végett, most talán nem kell különösebben szólnom.

Van azonban olyan dolog is Nagy Miklós cikkében, mellyel nem tudok egyetérteni. A főiskola és egyetemi tanulmányokról írva, azt írja, hogy a középiskolai tanításra jogosító oklevelet azok az elemi iskolai tanítók is megszerezhetnék „magánúton“, akik vidéki iskolákban működnek. F.z —- sok más tanulmányi szempontot figyelmen kívül hagyva —- már csak azért sem volna szerencsés megoldás, mert a fizetés is a végzettség szerint változna Nagy Miklós szerint, s így a tanítói pálya csak egy ugródeszka lenne, honnan a legtöbb ember az előnyösebb fizetési osztályba jutás reményében is elkívánkozna aránylag könnyű szerrel, magánúton szerezvén meg a tanári képesítést.

Bizony súlyos és felelősségteljes dolog a tanítóképzés reformja. Egy évvel elhalasztották életbeléptetését, tehát nem az 1938—39-ben fog életbelépni az új reform, hanem 1939—10-ben. Addig még van idő jó gondolatok felvetésére.

Nyíregyháza. Vikrír Sándor.

BELFÖLDI ÉS KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

Helyreigazítás. Múlt számunkban a Külföldi Lapszemlét nem dr. Harsányi István, hanem dr. Harsányi Istvánná Rickl Lenke írta. A 93. oldalon olvasható aláírás tehát nyomdahiba folytán téves.

Országos Középiskolai Tanáregyesület! Közlöny. 1937—38. 1. szám.

Pintér Jenő : „Az iskola hivatása a nyelvművelés szolgálatában.“ Dr. vitéz Temesy Győző érdekes beszámolót ad a tatatóvárosi nyári táborozás eredményeiről és tanulságairól. A nyári vakáció jobb felhasználásának kérdését a cserkészmintára megszervezett magántáborok bevezetésével tartja megoldhatónak. Átányi István a diáklevelezés magyarországi kialakulásáról és különböző kérdéseiről nyújt tájékoztatást. Dr. Éber János néhány megvalósításra méltó gondolatot vet fel a Nemzeti Színházzal kapcsolatban. —- 5. szám. Szakfelügyelői beszámolók a tanmenetekről. Dr. Brisits Frigyes : „A magyar nyelvi és irodalmi tanmenetek.“ 1. A tanulságok. Általános baj, hogy nincs egységes és biztosan átlátott alapelv, nem világos és biztos a tanmenet fogalma. 2. A tanmenet kérdése, azaz mi való a tanmenetbe. Csak a pedagógiailag tudatosított és elrendezett anyagnak lehet helye benne. Az óráról-órára való időbeosztás és részletek az óravázlatokba valók. 3. A tanmenet felépítésének egy elgondolása. Dr. Szabó Ferenc az I. osztályos latin anyag tanításának menetét állítja össze és hasznos gyakorlati utasításokat ad. Á Figyelőben