Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Csanády Sándor: Halottak keltegetése
Csanddy Sándor: Halottak keliegetése. 11!) Newton, a szellemóriás, de alázatos lelkű ember mondotta magáról a világ törvényeit kutatva, hogy olyan ő, mint a tenger partján játszó gyermek, aki egy kagylóval akarja az óceán vizét kimeríteni. Amelyik kritikus csak kisebb-nagyobb sugarú értelmével engedélyezett és apró lépésekkel bejárható tapasztalati körének, ismeretvilágának eseményeiből igazolható lehetőségeket enged meg Jókai müveiben, az ilyen műbíráló kagylóval akarja a művészi teremtés óceánját meregetni, de kis kagylóval próbálja meregetni a világtörténelem utolsó évtizedeinek szédítő hullámait is, amilyen borzalmas áradatban látunk Baradlay-testvéreket, Palvitz Ottónékat, Baradlaynékat, Lyoneleket, Sasza-asszonyokat férfikiadásban, aztán hadseregszállító Sewerusokat, stb., stb. Az a részben természettudományos felfogás és műelv, hogy a regénynek leginkább kell a való életet másolnia, nagyban hozzájárult Jókai lebecsüléséhez, de hozzájárult a naturálista irány is, amely parányi látókörünkben vesződik, földi bajainkat nagy kedvvel emlegeti, és az élet sötét, sokszor förtelmes eseteit sürgős sietséggel kéjesen teregeti. Ezzel szemben nem szabad csodálkoznunk azon a prófétai meglátáson sem, amely Jókai két regényében oly döbbenetesen nyilvánul meg, mert ez a lélek látása ; jóserő, amely isteni adomány. A szaktudományok megítélése szerint A jövő század regényé ben lehetnek tévedések, szemkápráztató bravúrok, hiányos természettudományi ismeretek, de mindez a prófécia lényegén nem változtat, mert- hiszen nem az a fontos, hogy ichorból készítteti Jókai a Tatrangi-féle repülőgépeket, nem pedig fémből, hanem, hogy iszonyúan megráz bennünket a jóslat, amely csaknem szószerint elkövetkezett Oroszországra, Spanyolországra, hazánkra, és fenyegeti az emberiséget a légiháború és gázhalál irtózatával. Hasonló döbbenet jár át bennünket akkor is, ha Ahol a pénz nem Isten c. regényének sötét jóslatában ,,a Katonát nem akarok látni“ jelszóra, előzményeire és következményeire ismerünk ; s látjuk, mint borítja el Európát a gyűlölség özönvize és az erkölcstelenség iszapja. De aki e próféciákat övező mesebonyolítást és személyeket geometriai egybevágósággal akarja ráilleszteni a hasonmást mutató történeti tükörképekre, az tegye félre e könyveket, mert beleszikkadt a próza homokjába. Ha pedig a múltba tekintünk, fel kell oldanunk Jókait az alól a vád alól, hogy a magyar nemzetet önimádóvá tette, ami aztán a századforduló magyarságában nagy csalódást okozott. A csalódás elindítói a dekadensek voltak, akik tagadva minden eszményi célt, nemzeti érzést, hagyományt, hitet és tekintélyt, segítettek a trianoni sírásóknak. Aki végigtekinti történelmünket, és szívének melegével kíséri életünket, annak be kell látnia, hogy amíg külső ellenségek pusztították, irtották szakadatlanul fajunkat, s tömérdek harcokon folyt a tiszta magyar vér, addig idegen népek csendesen, észrevétlenül ellepték tájainkat, és lett belőlük a magyar szilajságot és törekvéseket
