Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 3. szám - Renner János: A fizika középiskolai tanításának célja és módszere
102 Renner János : A fizika középiskolai tanításának célja és módszere. találunk a tér és az idő fogalmának kialakítására és az időmérés megbeszélésére ; később a mechanika törvényeinek tárgyalásánál az égitestek már ismert mozgásai köréből meríthetjük a legjobb példákat (forgó mozgás, impulzus-nyomaték megmaradásának elve stb.). 3. A fizika tanításának módszere. A fizika tanításának módszere általában a fizikai kutatás módszerét követi, tehát úgy az indukció, mint pedig a dedukció módszerét felhasználja. Első lépésnek önként adódik a tapasztalati tények összegyűjtése. Ez történhetik emlékezetbe idézéssel, a tanulóknak az iskolán kívül tett tapasztalataira való hivatkozással, továbbá az órán bemutatott kísérletekkel s végül a tanulók saját kísérleteivel ; ez a legutóbbi kétségkívül a legértékesebb. A nyers tapasztalati anyag összegyűjtése az induktív kutatási módszer ama fokának felel meg, amelyet már Baco ajánlott. Ez az adatgyűjtés magában véve is értékes és hasznos ; a történeti fejlődés folyamán sok fizikai tapasztalati tény volt ismeretes magyarázat nélkül ; az emberi elme azonban mindig az összefüggéseket keresi az egyes tények között. Az esetleg csak intuitív úton sejtett törvényszerű kapcsolatok kiderítésére megfelelő kísérleteket eszel ki. Az eredmény vagy empirikus leíró, vagy pedig oksági viszonyt kifejező törvény. Ez utóbbiak közé soroljuk azokat a törvényeket, amelyeknél az egyes fizikai mennyiségek kapcsolata nemcsak tapasztalati tény, hanem az alapigazságokkal is megegyezésben van. Ezekhez tehát nem elegendő az egyes jelenségeknek sokszáz esetben megfigyelt kapcsolata. Idővel a leíró törvények átalakulnak oksági viszonyt kifejező törvényekké. Nagyjában ezt az utat követjük a tanításban is a fizikai törvények tárgyalásánál. A kísérleteket a tanulók előtt elvégezzük ; az egyes mennyiségek törvényszerű kapcsolatát a kísérleti körülmények változtatásával is igyekszünk minél világosabbá tenni. Kísérleteink azonban csak szemléltetések, vagyis nem tekinthetők a fizikai törvények bizonyításának. Nem mondhatjuk azt, hogy miután egy bizonyos kapcsolatot egy esetben megfigyeltünk, ezért minden esetben így van az. A mi kísérletünk csak egy szemléltető példa a nagyon sok hasonló megfigyelés közül. Az esetleg kisebb szerencsével vagy ügyességgel kísérletező tanár abba a hibába is eshetik, hogyha kísérlete több esetben egymás után nem sikerült, s mikor végre egy esetben sikerül, ezt az utolsót állítja tanulói elé döntő kísérletnek.. A kísérletezés különösen fontos része a fizika tanításának. Tanulóinkat helyes megfigyelésre kell nevelnünk. Ennek első kelléke az, hogy meg tudják különböztetni a lényegest a lényegtelentől. A tanuló megfigyelése legyen tudatos ; még a kísérlet elvégzése előtt lehetőleg rávezetéssel meg kell ismertetni a kísérlet célját. Ajánlatos . a kísérleti berendezést a tanulók előtt összeállítani; esetleg maguk a tanulók is adhatnak hozzá utasítást, sőt a kivitelben is segíthetnek. A kísérleti berendezés legyen minél egyszerűbb és áttekinthetőbb.
