Protestáns Tanügyi Szemle, 1938
1938 / 2. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 05 utalni, ez a megjegyzés azonban független a fordítás értékétől, inkább elméleti jellegű vonatkozás. A műfordítás legfontosabb problémája a költőiségen kívül kétségtelenül az eredeti forma megtartása vagy elvetése. Ezt határozottan eldönteni tulajdonképpen sohasem lehet, mert mindig lesznek az egyik, illetőleg a másik álláspontnak egyaránt védelmezői és kárhoztatok Mi a magunk részéről a formai hűség alapján állunk. A forma ugyanis elválaszthatatlan a tartalomtól, és a költő lelkében nem külön alakul a forma, és nem külön tömörül a tartalom. Minden formának külön hangulata van. (Lásd : Babits Mihály : Irodalmi Problémák ; Dante fordítása, jegyzet.) Más a hangulata a hexameternek, a distichonnak, az alexandrinusnak. A tartalom, illetőleg a tárgy milyensége és a forma megválasztására az ókori költészetben határozott törvényszerűség uralkodott, és még Kölcsey is megrótta Berzsenyit, hogy egy regét asklepi- adesi versekben írt. Az Odysseiát Preller híres Odysseia-képei díszítik. Ezeken a képeken ma már úgy látjuk, sok a teátrális beállítás, id. Preller múlt-szemlélete olyan, mint amilyen koráé volt : csupa glória, csupa pompa, csupa romantika. Végül is örülhetünk, hogy az agg mester, Csengery János, Isten segítségével befejezhette és útjára bocsáthatta a teljes magyar Hornerost, hogy az arra hivatott magyar közönség leikébe és lelkesülő ifjú szívekbe Arany János nyelvén zengje bele annak a felejthetetlen szépségű görög világnak hősi regéit, amely görög világ ha egyszer igézetébe fogta az embert, soha többé nem szabadulhat varázsától. Kónya József. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK Moravszky Ferenc. Az egész Nyíregyháza részvéte mellett temet______________________ ték el múlt év október 13-án az ev. Kossuth L ajos-reálgimnázium nagynevű tanárát és igazgatóját, Moravszky Ferencet. 1867-ben született, diplomája megszerzése után egy évig Sopronban, a Csendes-féle magánintézetben volt tanár, 1888-tól 1920-ig a nyíregyházi ev. Kossuth-gimnázium tanára, 1920-tól 1926-ig igazgatója volt. 1926-tól nyugdíjban élt. Moravszky Ferenc mint tanár és mint ember egyaránt olyan egyéniség volt, aki elsősorban nem is szavaival, hanem magaviseletével állított példát az ifjúság és a kartársak elé. Mint tanár a kötelességteljesítés mintaképe, módszerben az első volt, aki az osztályfoglalkoztatás elvét már évtizedekkel ezelőtt következetesen keresztülvitte. Szakismereteinek alaposságát bizonyítja, hogy lefordította Cicero összes műveit, s a szakkérdések elméletével mindig foglalkozott. Egyéniségének nagy értékeit és mintaadó szuggesztív erejét csak azok érezték igazán, akik közvetlen környezetéhez tartoztak, mert Moravszky Ferenc nagy szerénysége következetesen kitért az ünnepeltetés minden formája elől. Szép és ritka kiváltság, ha valakinek megadatik életét nagy művekben emlékezetessé tenni. De talán még szebb és maghatóbb, ha valakinek az életét sikerül úgy alakítania, hogy az egy műremek harmónikus hatását keltse a jövendő nemzedékek szemében. Moravszky Ferenc elérte ezt a célt. Tanári működésében és életének egészében a régi evangélikus szellem legnemesebb vonásai testesültek meg. Ilr. Láng Margitnak, a budapesti ev. leánygimnázium volt tanárának az ev. egyet, felügyelő kiváló szolgálata elismeréséül a gimn. igazgatói címet adományozta.
