Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 2. szám - Csanády Sándor: A nemzetek lelki alkata és szelleme az irodalomban

Csanddy Sándor: A nemzetek lelki alkata és szelleme az irodalomban. 53

Kell-e hát kérdezni, hogyan, miért, miből születnek meg a világirodalom remekművei?

Avagy Shakespeareben nem ismerünk-e rá az angol nép lelki alkatára? Más nemzetek harcolnak, szellemeskednek, vagy transcen- dens messzeségbe küldik gondolataikat, az angol messzeható tervekkel a való életet vizsgálja, s lassan eluralkodik az egész világon. Nem izgatják az elméletek, a helyett cselekszik, terjeszkedik, s megszerzi a Föld tetemes részét.

Shakespeare drámáiban az élet folyik, a valóság ölt testet hőseiben és tetteiben. Mikroszkóppal vizsgálja ugyan az emberek lelkét, de nem tudományos célból, nem elvont tételek kedvéért. Húsból és vérből való személyek lépnek ki Shakespeare drámáiból, akik cselekszenek, mint az angol ember maga is. Az élet forgataga ezer színnel komorul és pompázik Shakespeare műveiben. A valóság világa Shakespeare költészete, s mintha csak egy hangsúlyos mondattal alá akarná húzni az angol nép felfogását az életről, amikor Hamlet királyfit a tépelődés, a töprengés, a tétlenség pusztítja cl.

Shakespeare drámáiban nemcsak az angol nép lelki alkatát és életszemléletét találjuk. Mást is.

Az angol történelem nagy része királyok története, akiknek személyi harcai, sokszor véres árnyai, tettei, a parlamenttel folytatott birkózásai írják meg az angol nemzet sorsát. Ezekből a százados küzdelmekből, azoknak megdöbbentő emberi tanulságaiból, mindig érvényes valóságképleteiből is kap indítást Shakespeare képzelete és nyer színt művészete.

Shakespeare nagy szellemét két tényező vezeti : a tragikus emberi sorsokban gazdag angol történelem és angol nép életlogikája. Ezért nincsen Shakespeare drámáiban lélektani útvesztő, ezért maradnak örökké remekművek, mert egy nemzet lelkének metafizikai mélységeiből merülnek fel ihletett költőn keresztül.

És hát indulhatott volna-e ki az irodalmi realizmus máshonnan, mint Angliából? Defoe Robinzonja a puszta szigeten elmélkedés, töprengés és sirámok helyett számol az adott helyzettel, és birtokába veszi a lakatlan területet, életet teremt ott, mintha csak Anglia részére foglalná el.

Milyen nagy ellentétre bukkanunk, ha Európán átrepülünk gondolatban ! Századokon át társadalmi nyomorúságban, babonás hitben, politikai börtönben, a legsötétebb tudatlanságban tántorgó orosz nép története és lelki alkata fogad bennünket. Rugalmassága, cselekvő életereje sohasem volt az orosz léleknek. Államszervező, országépítő erejét is idegenből kölcsönzi. A csekély számú normann elem szerzi meg az uralmat az oroszok fölött, s azután századokon keresztül nem történt más, csak a puha, révedező orosz lélek viseli az élet igáját, bizonnyal olyat, amilyet megérdemelt.

Az élet küzdés. Aki kitér előle, egyre mélyebbre süllyed. Szabadság, élet, haladás nincsen nagy áldozatok nélkül. Erről feledkezett meg az orosz nép a messze múltban.