Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 10. szám - Németh Zoltán: Látogatásom egy angol középiskolában

46ti

Németh Zoltán : Látogatásom egy angol középiskolában.

tegyek fel. Irodahelyiségében ültünk le, és itt fejlődött ki közöttünk az az érdekes beszélgetés, amely rávilágított az angol iskolaélet sok sajátos pontjára, az iskola munkájára és céljára.

Első kérdésem az iskola felosztására vonatkozott. Az igazgató lemosolyodott és elmondta, hogy minden külföldinek ez az első kérdése, majd kifejtette, hogy milyen egy angol középiskola osztályokra oszlottsága, és hogy mennyire eltérő az a kontinens minden iskolájától.-— Az angol középiskoláknak főcélja — kezdte meg magyarázatát az igazgató — az, hogy a tanuló iskolai éveinek lefolyása alatt rájöjjön, hogy mihez van kedve, elhivatottsága, a mi célunk pedig a fiút úgy nevelni, hogy az életben annak á speciális elhivatásnak meg is tudjon felelni. Az angol iskoláztatás talán az egyetlen, ahol már az elemi iskola után bizonyos kiválasztás indul meg. A tanuló, mielőtt belépne a középiskolába, felvételi vizsgát tesz. Azonban bátran merem állítani, hogy a még ki nem fejlődött, de később esetleg értékes anyaggá fejlődő tanulókat nem rekesztik ki a vizsgákon, mert a tanárok a felvételi engedélyt csak igazán nagyfokú tudatlanság és tehetségtelenség esetében tagadják meg. Az egész vizsga — jegyezte meg az igazgató — nálunk csak formai és nem más^ mint védekezés az annyira elszaporodott magániskolák ellen, amelyek egyáltalában nem állanak a kellő színvonalon. A felvételi után a fiú számunkra még ismeretlen, és az iskola első esztendeje csak a tanuló megismerésére szentelt idő. Szorosan nem is tartozik ez az év a tanulmányi osztályok sorozatába, és ez az oka, hogy nem is jelöljük mint I. osztályt, hanem mint y-t (alphát). Ennek az egy esztendőnek ideje alatt az igazgató nagy feladata az, hogy megismerkedjék a tanulókkal, mert az a osztály után neki kell a tanulókat csoportokba osztani. Az a után ugyanis az igazgató a tehetséges és kevésbbé tehetséges tanulókat külön osztályba sorozza. Az egyik A), a másik pedig B) osztály. Én ennek jelentőségét nagyon nagyra becsülöm. A tehetséges tanulók, akik rendesen elhagyják magukat kevésbbé tehetségesek között, pontosabb és jobb munkára szoríttatnak és tehetségük így jobban kifejlődik. A másik osztály viszont nem érzi magán a jelesek nyomasztó tudását, és nincs módjukban megbújni a hátsó padokban, míg a jobbak egyedül emelik az osztály színvonalát. — De haladjunk tovább az osztályok felosztásában. Az A) osztály tanulói egyszer osztályt ugranak, tehát egy évvel hamarabb fejezik be tanulmányaikat, mint a B) osztály tanulói. Az A) csoportnak II. osztálya után rögtön a IV. következik, az V. osztályban pedig már specializálódás indul meg. Az V. és VI. osztály, mint a középiskolai tanulmányok utolsó két esztendeje, párhuzamos osztályokra bomlik. Az egyikben a mathematikára, a másikban pedig nyelvekre fordítják a fősúlyt.

— De nem káros-e a fiúkra, ha már a középiskolában is csak azt tanulják, amihez kedvük van? — tettem fel a kérdést. — A közép-