Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom
42 Hazai és külföldi irodalom. kis töredék nninkaprogrammunkat óravázlatoknak s nem óraterveknek. A junioroktól vett értesülésem szerint a jelenlegi mintagimnáziumok gyakorlóival íratnak 4—5 oldalas óraterveket, melyekben számonkérés, előkészítés, összefoglalás a maga legkisebb kérdéseivel, sőt válható feleleteivel is, jegyző- könyvszerű aprólékossággal helyet foglal. Ilyenekkel ölni az idejét régbevált, nagygyakorlatú, közép- vagy magas szolgálati idejű tanároknak, valószínűleg semmiféle íelsőbbség intenciói szerint sem szükséges. Annál inkább lehet kívánni a mai munkaiskola cselekedtető módszeréhez való, mennél tökéletesebb hozzáidomulást. Kevés tanulói házimunka, mennél nagyobb hányadú (noha nem is teljes) iskolában való anyagelsajátíttatás, minden túlterhelés aggályos kerülése : mindenkitől maximális mértékben megkívánható célkitűzés. Miért nem lehet az iskolában mindent megtanultatni, elvégeztetni? Elég, ha a magyar nyelv és irodalom kevésórás, mostoha helyzetére gondolunk. Beleférnek azokba az órákba nagy írók nagy művei a maguk teljes gondolati és érzelmi gazdagságukkal? A nyolcadikos irodalmi s a negyedikes stilisztika- tanítás nem egy szakadatlan galopp? Egy agyonzsúfolt tanulmányi kirándulás, de nem kényelmes és termékeny tanulmányút. Vörösmartynak, Petőfinek, Aranynak, Jókainak, Keménynek és Madáchnak nem lesz a háromórás heti óraszámhoz igazodó, megismerésre okvetlen méltó, kevesebb remeke. A tanterv s érettségi kívánalmainak becsületes megközelítéséhez mindig szükség lesz a diákok magánolvasmányaira, melyeknek együtt való feldolgozására nincs mód, nincs idő. A bábáskodást, a szájbarágást nem lehet, de nem is kell végletekig vinni. Elvégre az is a tanuló öntevékenységéhez tartozhat, ha — a feldolgozás módját már ismerve —• valamit iskoiai munkája megtoldásával önszántából, otthon elvégez. Voltam módszerességüknél fogva kiemelt kollégák óráin. Meglepett a mintaszerű ökonómia s katonás rend. De mintha az lett volna a benyomásom — lehet, hogy tévedek —, hogy bizonyos száraz kimértség, faarcú, kínos precizitás, kevés, leszűkített anyagvégzés jellemezte volna munkáikat. Amit vettek, jól elvégezték, de olykor túlkeveset vettek. Nem hiszem, hogy az ilyen szűk adagolás mellett a szókincs hathatósan gyarapodnék, mégha a folytonos, szigorú, jobbra-balra variáló és permutáló gyakorlat formailag tetszetős, mutatós eredményeket tud is elérni. A felületes, mindenen elsikló munkánál az ilyen beható pontosságnak természetesen összehasonlíthatatlanul nagyobb becse van. A lelkek azonban nem egyformák. Ami tagadhatatlanul Hasznos a korlátolt osztályátlagnak, szörnyen unalmas lehet az eszes elitkisebbségnek. Ahogy nehéz vegyes publikumnak egyformán tetszőén beszélni, nehéz nagy nívókülönbségű elemeket is egy osztályban tanítani. Milyen boldog lesz a jövő kor tanára, ha majd csupa válogatottat talál együtt! A miniszter szelekciós törekvései erősen kezdik közelhozni ezt az ideált. Általában mi a legnagyobb akadálya egy jól felépített, tervszerű, ú. n. kerek órának? Az előre nem látott akadályok, ünnep, mulasztás, betegség, tanulói restség, figyelmetlenség közbejötté, rontó hatása. Tanár tervez, diák végez. Az eszményt ki kell tűznünk, lehetőleg meg is kell közelítenünk, de sokszor biz a legideálisabb nevelői jószándékoknak is akad tanulói obstruk- ciójuk, torpedót kap, s megfeneklik büszkejárású hajónk. Nagykálló. Balogh István. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI IRODALOM A budapesti tankerület évkönyve az lü:t(i—:t7. iskolai évről. A tankerület megalapításának 161. évében. Közzétette : Pintér Jenő főigazgató. Budapest, Sárkány-nyomda, 138 lap. Pintér Jenő minden évben kiadta főigazgatói értesítőjét, s ebben tankerülete középiskoláinak teljes képét nyújtotta, s a legújabb tanügyi rendeletékről tájékoztatott. Ez évben, az új tankerület első évében évkönyvet
