Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 10. szám - Dr. Madai Pál: A munkaiskola elve a történettanításban
Dr. Aludni Pál: A munkaiskola clue a tört<!nettanildsbun. 457 tanuló osztály ismeretszerzésének útját, a történeti ismeretek hézag- Lalanságát és arányosságát ellenőrizni s magasabb célok szerint egységbe foglalni tudja? Teljesen igaza van Somogyi Józsefnek, amikor ezt írja : „Túlzott önérzetre nevel, ha a gyermekkel elhitetjük, hogy az ő játékszerű kutatgatása mindjárt tudományosértékű búvárkodás. Ila egy 8—10 éves elemistát megbízunk egy város vagy városrész történetének „kutatásával“, és az ifjú történettudós a nagynéniktől és házmesterbácsiktól néhány kétes adatot összeszedve, azokból a szülők, esetleg az egész rokonság segítségével „tudományos“ értekezést állít össze az osztály számára, könnyen azt képzeli, hogy ilyesféle módszerrel jött létre pl. a Hóman—Szekfü- féle történelem is. Játéknak, tanulságos szórakozásnak mindez nagyon jó, de ne nevezzük tudományos kutatásnak.“2 Az öntevékenységnek öntanítási és önnevelési értelmezése már enyhébb alakban jelentkezik akkor, amikor a történettanár a feldolgozandó anyag részegységeibe való elmélyedés céljából egyeseknek vagy csoportoknak különböző forrásolvasmányt oszt ki, másokat művelődéstörténeti részletek tanulmányozásával, vagy szemléltető eszközök készítésével bíz meg, s az így összehordott színes mozaikokból a tanulók (mint tanítók) munkájával dolgozza fel az új anyagot. Itt a tanár irányítása a szerepek kiosztásánál és az iskolai feldolgozás alkalmával is erősebben érvényesül. Sőt a feldolgozás alatt művészi ihlettől irányított, igen fárasztó karmesteri munkára kell vállalkoznia. Mily nehéz, feszült figyelmet igénylő lehet egy ilyen ismeretszerző órán a tanulók folyton szétfolyni készülő, gyakran hézagos elbeszélésének, beszámolásának (néha előadásának!) a tanítás és nevelés céljai szerint való irányítása, összetartása ! Mennyi időbe és erőbe kerülhet a tanulóknak az anyag felkutatása, személyes feldolgozása ; milyen nehézségeket okozhat a forrásokban felnőttek lelki életének felnőttek által tolmácsolt megértése, annak saját életszakukhoz alkalmazott transzformációja, a történeti hős életének dramatizálása, jellemrajzok készítése, ünnepély rendezése stb.? Kis létszámú, tehetséges s e munkamódra lelkileg már beirányított osztályra egy évben néhány irányító, korjellemző anyagrésznek ilyen feldolgozása rátermett tanárral elképzelhető, de gyengébb vagy nagyszámú osztállyal csak meddő kísérletezés és szánalmas vergődés lehet. Meg kell jegyeznünk, hogy a fárasztó előkészítés ellenére az új anyag feldolgozásának ez a módja rendesen órákon át tartó, erős szellemi munkát kíván. E miatt az osztály a normális tanmenethez képest elmarad, a tantervi anyag feldolgozásának aránya felbomlik, s a szellemi fénypontok, a „nagy benyomások“ mellé elmosódott, szürke foltok, hézagok és bizonytalanságok kerülhetnek ; az anyag- gyűjtésnek, az átélés érdekeit szolgáló részletes analízisnak időt- Somogyi J.: A munkaiskola és a régi iskola. Nevelésügyi Szemle I. 120. lap.
