Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 10. szám - Dr. Benkő László: Képek az erdélyi magyar tanárság helyzetéről
Dr. Eenkö László: Képek az erdélyi magyar tanárság ^helyzetéről. 445 egészen másképpen. Szelektáljunk, határozotlan, becsületesen, lefelé, magunk irányában, de határozóit nyíltsággal várjuk el azt, hogy ez a szelektálás minden területen felfelé is megtörténjék. Olyan valami ez, amit református keresztyén világnézetünk nemcsak megenged, de meg is követel. Sárospatak. Dr. Harsányi István. A kisebbségi kérdés nemzeti létünknek régóta fájó sebe, amelynek orvoslása mindinkább égető sürgősségűvé válik, és a legutóbbi időben is történnek olyan közeledési kísérletek az érdekelt államok között, amelyek hivatva lennének a feszült légkör enyhítésére s a kisebbségi sorsban élő magyarok helyzetének elviselhetőbbé tételére. Sajnos azonban minden ilyen irányú törekvés elsősorban éppen arról a részről talál legnagyobb ellenállásra, ahol a legfőbb szükség volna változtatásra. A gyökeres megoldás, a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezése nem rajtunk múlik, vagy legalább is a magunk erejéből nem hajthatjuk azt végre. l)e feladatunk a kisebbségi élet minél több oldalról és minél alaposabban való megvizsgálása és megismerése, hogy az alapos diagnózis után annál könnyebb legyen a helyes orvosság megtalálása. Ezt a célt szolgálják az alábbi sorok, melyekkel az erdélyi magyar tanárok helyzetét kívánjuk megvilágítani. Nem teljes képet adunk, csupán egy-két kiragadott, de a maga csupaszságában annál jellegzetesebb adalékkal törekszünk a valóság visszatükröztetésére. Megfigyeléseink ugyan közvetlenül csak a középiskolára és a középiskolai tanárságra szorítkoznak, de legtöbb vonatkozásban érvényesíthetők bármilyen fokú és fajú iskolára is. Közvéleményünk általában csak annyiban tájékozott az erdélyi tanárság sorsáról, amennyiben az ismételt nyelvvizsgák nagy felzúdulást kiváltó hírei hozzá is eljutottak. Erre a kérdésre éppen közismert voltánál fogva nem kívánunk kitérni, de a tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a nyelvvizsgára való utalások ügyét igen sokan — nyilván sajtónk hazafias túlzásai következtében — tévesen fogják fel. Azt ugyanis el kell ismernünk, hogy a román tannyelvű állami iskolákban alkalmazott tanároktól joggal követelhetik meg a tanítás nyelvének, tehát a román nyelvnek tökéletes tudását. A kisebbségi iskolákban, természetesen már más a helyzet. Itt csak az ú. n. román nemzeti tárgyak (román nyelv és irodalom^ román történelem és földrajz — a világtörténelem és földrajz tanítási nyelve már magyar — alkotmánytan) tanításánál kötelező a romárig mint tanítási nyelv. A felsőbb osztályokban azonban, főleg a VIII. Képek az erdélyi magyar tanárság helyzetéről.
