Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 9. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 375 igen fontosnak tartják, máskor viszont a nyelvtan ily részletes s külön való tanításának ellenzőit. Az iskolai dolgozatokat illetőleg a folyóirat cikkírói régebben főkép a logikai szempontból gondos kidolgozást kívánó tételeket pártolták, később az irodalmi jellegűeket, újabban pedig az élménytételeket. Ugyancsak újabban indított mozgalmat a folyóirat a legújabb irodalom termékeinek iskolai olvasása mellett is, továbbá felkarolta a német olvasókönyvek egységességére irányuló törekvést. A többi pedagógiai jellegű cikk sorában H. Dalimén részletes tanulmánya a német iskolai dolgozat kérdéseihez szól hozzá. A szokott tételek közül főkép azokat helyteleníti, amelyek a tanulótól a kidolgozásukhoz szükséges nyelvkincs tekintetében is teljesen távol állnak. Ilyenek pl. azok, amelyek egyes szavak vagy szócsoportok gyakorlására szolgálnak. Bizonyos ügyesen irányított szabadság érvényesülését tartja kívánatosnak. A tételnek az egész iskolai neveléssel olyforma kapcsolatban kell lennie, hogy a lelkileg átélt tartalomhoz szinte önként jelentkezzék a megfelelő külső forma. Általában meg kell találni a kapcsolatot az ifjúság életével. E szempontból igen megfelelők a különféle ifjúsági kérdésekkel foglalkozó tételek. Célszerűnek tartja továbbá a szerző jól megmagyarázott prózai olvasmányoknak iskolai dolgozatban való újabb feldolgozását is. A dolgozatok javításánál is mindenkor figyelemmel kell lenni a fejlődő ifjúság lelki világára. A cikkíró ezután egyes tanulóknak dolgozatait közii tételkörök szerint csoportosítva. H. Drube C. F. Meyer „Amulett“ című elbeszélését ajánlja iskolai olvasmányul. E. Wezel tanulmányában azt hangoztatja, hogy a német nyelv tanításánál voltaképpen minden tantárgynak szerepe van. A fődolog az, hogy a tanuló lelkét áthassák azok az őserők, melyek a német nyelv legeredetibb sajátságaiban jelentkeznek, s így mintegy a német néplélek lüktetését érezze a nyelvben. Klaus Werner a régi népies színjátékok iskolai előadását tartja igen üdvösnek pedagógiai szempontból is, mivel azok legfőbb forrása a játék, a mozgás utáni vágy volt. E. Hoepfner novellaszerű elbeszélések drámai jelenetekben való iskolai felfolgozását és előadását ajánlja. K. Hoffmann alsó osztályokban a költemények előadásánál a karban való szavalást tartja célszerűnek, mivel így minden egyéni gátlástól mentesen az előadás természetessé válik. Ezt azonban a költeménnyel való alapos foglalkozásnak kell megelőznie. A folyóirat egyéb cikkei nagyrészt a német irodalomtudomány körébe tartoznak. Igen értékes a 8. füzet végén található könyvészeti összeállítás a német nyelv és irodalom tanítására vonatkozó legújabb irodalomról. Az egyes címeket rövid ismertetések követik. Budapest. Losonczi Zoltán. HAZAI IRODALOM Magyar nevelés — magyar műveltség. (Makkai Sándor nevelési rendszere.)1 „Nekünk Mohács kell“, Mohács, nagy nemzeti csapás, hogy illúzióink fellegvárából leszállva, tunyaságunkból kilódítva, magunkba szálljunk, s friss munkával valóság-ösvényeket törjünk megriadt bujdosó életünk számára. Trianon óta a magyar tudományos élet berkeiben, a magyarság philosophosai- nak körében is új mozgolódások észlelhetők. A háború előtti magyar tudomány, a magyar öntudatnak e par exellence szerve, nem állt hivatása magaslatán, mint tudat elborultnak volt mondható. Napjainkra ez a helyzet örvendetesen megváltozott. Tudományosságunk öncélú, vagyis céltalan módszereskedések helyett egyre határozottabban ölti magára a „hungarológia“ vonásait : magyar tudomány lesz, a magyarságért. Ebben pedig az európai tudományosság megváltozott magatartásán kívül része van súlyos helyzetünknek is, mely helytállásra sürget. Az Egyetemi Nyomda Hungarológia-sorozata, a Válasz folyóirat munkája, Prohászka Vándor és Bujdosó-ja, Németh László Tanu-ja s Magyarság és Európá-ja jelzik legmesszebbható érvényességgel ezt az utat, melyhez most egy új ágat csatolt Makkai Sándor neveléstudományi művével. 1 Révai, 1937.
