Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 9. szám - Megjegyzések
366 Megjegyzések. csán olyan ismeretek birtokába is jut a tanuló, melyeket más tanulmány keretében nem kap, s melyeknek az életben fontos szerepük van, és ma az általános műveltséghez tartoznak. Ezen az alapon állapítja meg az előadó a rajzoktatás helyét általában az iskolában, ahonnan akár általános műveltséget ad, akár felsőbb tanulmányra készít elő, mint világképünket tisztázó, népművészetünk, képzőművészetünk megértésére, megbecsülésére vezető tanulmány nem hiányozhat. Ez megállapítja helyét az iskolai tanulmányok rangsorában, ahol a rajzoktatást, mint az összes többi tanítási tárgy munkáját mélyítő hatásánál, alátámasztó szerepénél fogva az első helyen álló nyelvtanulmányok között, mint ezekkel egyenrangú tárgynak járó hely illeti meg. Nem nélkülözheti az iskola a rajzot, mint legáltalánosabb, a nyelvek korlátozott határain felül álló kifejezési lehetőséget, eszközt sem, mely megfelelő gyakorlás esetében ugyanolyan természetes és könnyűszerrel használható lehetne, mint az írás. Nem nélkülözheti az iskola a legfelsőbb fokon a rajzoktatást, mint a képzőművészetek megértésére vezető egyetlen utat, ha a most annyira hangoztatott nemzetnevelést, nemzetismeretet, nemzeti értékeink megismerésére való törekvést komolyan vesszük, és a külföldi viszonylatban is előkelő helyen álló magyar képzőművészeteket itthon is meg akarjuk becsülni. A rajzoktatás a legutóbb újból erősen előtérbe került nevelés, lélek- alakítás, jellemképzés szolgálatában is még fel nem ismert és megbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Ma az iskolában a jó emlékezőképességgel megáldott tanuló, aki a könyv szövegét, a tanár magyarázatát könnyű szerrel tudja elsajátítani, komolyabb elmélyedés nélkül is boldogul. Ez a lehetőség, az arra amúgyis hajlamos tanulót bizonyosfokú felületességbe viszi, ami a jellem kialakulása éveiben nem igen kívánatos. A rajzoktatás ezen a téren is hatékony ellenszernek bizonyul, mert a rajznál a jó memória sohasem helyettesítheti a munkát, legfeljebb gyorsíthatja. A rajznál csak komoly elmélyedéssel, a munka becsületes elvégzésével lehet jó eredményt elérni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a rajz tanításánál a tanuló állandóan önálló és tervszerű munkát kénytelen végezni, és hogy a rendre való szoktatás is elmaradhatatlan követelmény, úgy nem lehet kétséges a rajzoktatás nevelési értéke sem. Az iskola természetismertetése a mai tudományos és hasznossági célok egyoldalúsága mellett elhanyagolja a természeti szépség felismerésére való vezetést. Ma a természet a maga szépségeinek, csodáinak lélekemelő, léleknevelő és Isten kegyelméből ingyen való hatásait csak veleszületett adottságánál fogva aziránt érzékeny tanulók lelkében fejti ki. Az iskola mostani berendezése mellett nem gondolhat a tanuló látásának ezirányú kifejlődésére. A legtöbb esetben a meglevő értékeket is elnyomja, elfojtja a tanulók elméleti túlterhelésével. A rajzoktatás azzal, hogy formák, vonalak, színek, harmóniák stb. váltakozásával foglalkozik, ilyenek megfigyelésére, válogatására ad állandóan alkalmat, ilyenek emlékképeit raktározza el a lélekben, ezek útján képessé teszi a tanulót arra, hogy a természetben eléje táruló látási szépségekre erőteljesebben rezonáljon, mélyebb örömöket érezzen. Mert a mindenki előtt nyitva álló természet kincstárából csak annyit meríthetünk, amennyit lelkünk érzékeink útján felvenni képes. A ki nem művelt érzékek előtt nem tárulnak, nem elemződnek, nem tisztázódnak a jelenségek. A tompult érzékű ember nem tud számot adni róluk, nem veszi hasznukat. A rajzoktatás értelmünknek felvevőképességét fokozza, a teremtés csodáihoz közelebb vive a lélek gazdagítása, nemesítése útján a nevelés terén is fontos szerepet tölt be. összefoglalva, a rajzoktatás általános pedagógiai értékét következőképpen állapítja meg : I. Az oktatáshoz kapcsolódó értékei : 1. Az összes többi tárgyak által közölt ismeretek alapját képező szemléletanyag biztos megszerzését szolgálja. Az általános műveltséghez tartozó olyan ismereteket nyújt, amiket más tanulmány nem ad.
