Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 9. szám - Dr. Madai Pál: A történettanítás szakdidaktikai problémái
Dr. Maiai Pál: A történettanítás szakdidaktikai problémái. 355 feladat megköveteli, hogy annak szubjektív jellegű, szellemi tartalmát s az abban rejlő hazafias, erkölcsös és jellemnevelő motívumokat tudatosabban hangsúlyozzuk. A középiskolai történettanítás célját leghatékonyabban éppen ezzel szolgálhatjuk. Az események megértetésére és a bennük rejlő eszmei, érzelmi és akarati tartalom egyidejű átélésére tehát egyenlő súlyt kell helyeznünk. De amikor ezt tesszük, tulajdonképpen már a szellem, másszóval művelődéstörténeti kutatás módszereinek a szempontjait érvényesítjük. Tehát miként a pozitivizmus idején annak hatása alatt a történettanítás munkájában is bizonyos racionalista és materialista elvek jutottak uralomra, úgy most a szellemtörténeti tudományos módszer uralma alatt a szellemi tényezők szerepének jelentősége s annak megfelelő ideális világszemlélet nyomul előtérbe. „A szellemtörténet — írja Hóman Bálint — tisztán metodikai fogalom. Jelenti a legutóbbi félszázad természettudományos és filozófiátlan történetszemléletében alárendelt szerepre kárhoztatott, sőt teljesen elhanyagolt szellemi tényezők saját kortudatunktól függetlenített, tehát önmagukban való intenzív szolgálatát. És jelenti az egyéni és kollektív lélekben rejlő s érzékeinknek közvetlen tapasztalással hozzáférhetetlen történetalkotó erők, az egyéneket és történeti korokat meghatározó vallási, filozófiai, világnézeti áramlatok és történeti értékű hatássorozataik, a történeti élet minden materiális jelensége, minden egyéni elhatározás és tömegmegmozdulás, minden politikai, gazdasági és kulturális mozgalom és átalakulás előtt járó és mögöttük meghúzódó eszmék és eszmeáramlatok vizsgálatával nyert eredményeknek felhasználását a divergens történeti folyamatok és jelenségek szerves összefoglalására, a történeti szintézis megalkotására.“3 A szellemtörténeti tudományos módszer itt hangsúlyozott szempontja alapján a korszerű történettanításnak egyik legfontosabb, de egyben legnehezebb feladata éppen az, hogy az események hátterében rejlő, azokat létrehozó lelki erőket a tanulóval megértesse, illetőleg átéléssé, s ezáltal az emberi szellemnek, mint történeti tényezőnek nagy jelentőségét benne tudatossá tegye. A történeti ismeret- szerzés fentvázolt sajátos módjának ismerete mellett tudhatja csak a történettanár a szellemtörténetírás eredményeit helyesen megértetni, valamint az egész középiskolai történettanításon végighúzódó kultúrtörténeti szempontot kiemelni. Események elbeszélése, viszonyok, összefüggések elemzése, megértetése közben kiemelt lényeges jegyek elvonása alapján alkotjuk meg a történeti fogalmakat. A magasabbrendű történeti fogalmak azonban legtöbbször sok jegyből összetettek, s mivel a történeti fejlődés nem nagyon alkalmazkodik a tanuló szellemi fejlődéséhez, megértésük sok nehézségbe ütközik. A megértés, miként azt a Tantervi Utasítás mondja, „nemcsak azért nehéz, mert múltról, hanem .azért is, mivel lelki tartalmakról van szó, amelyet csak elképzelni, 3 Hóman B. A magyar történetírás utjai 43. 1. 2*
