Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - Egyházi és iskolai hírek
Egyházi és iskolai hírek. 381 ábrái. Alig néhány vonással a síró babarcot mosolygóvá teszi. Alakrajzolásra is gondol : tornázó ember, korcsolyázó pár, hóembert rakó gyerekek. Az alkalomszerűséget is szemelőtt tartva az évszakoknak megfelelően más-más tárgyú rajzokat készít. Ügyel arra is, hogy rajzaiban a magyaros díszítő elem jusson érvényre. Ha óvónők és tanítónők a Rajzkönyv segítségével vezetik apró tanítványaikat a rajzolás rejtelmes birodalmába, munkájuk örömteli és eredményes lesz. Budapest. Dr. Veress Lászlóné. Csóka 1. Lajos : Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám. (Pannonhalmi főiskola könyvei, 5. sz.) A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Pannonhalma, 1936. 8°, 328 1. Csóka I. Lajos tanulmánya a magyar neveléstörténet egyik már lezártnak látszott, bár csupán feltételezésekre épített fejezetét, a Ratio educationis szerzőségének kérdését veszi újabb vizsgálat aiá, s az eddigi felfogással szemben, mely e mű tantervi részének kidolgozását Tersztyánszky Dánielnek tulajdonította, a tantervi utasításokat illetőleg Kollár Ádám szerzőségét kívánja bizonyítani. Tersztyánszky közreműködését azonban Csóka sem tagadja, de kérdésesnek tartja annak minőségét és mibenlétét, s az ő tevékenységét inkább csak az eredeti német szöveg stiláris átdolgozásában s a magyarság előtt abszolutista és rendiségellenes magatartása miatt népszerűtlen pártfogójának és atyai jóbarátjának, Kollárnak fedezésében látja. Csóka jól látja a végső következtetés levonásánál óvatosságra intő nehézségeket, melyek abból származnak, hogy nem áll rendelkezésére egyetlen egy adat sem, mely kifejezetten Kollár szerzőségét bizonyítaná, s így a szerzőségre vonatkozó megállapításait, mint a kérdés előbbi vizsgálói, ő is csak következtetésekre építheti. Ezek — az amazokénál szerencsésebbeknek mondható — észrevételek azonban logikus gondolatsor és igen alapos forrástanulmány és elmélyedés eredményeként jönnek létre : Kollár pedagógiai tevékenységének, a királyi udvarnál kialakult összeköttetéseinek, politikai szerepének, a szerzőségre vonatkozó eddigi elméleteknek s a lehetséges megoldásoknak, Kollár és Tersztyánszky kapcsolatainak megvilágosítását, valamint a Ratio és Kollár nevelési elméletének és elgondolásainak igen részletes összehasonlítását kapjuk. A gazdag függelékkel (217-—320. 11.) ellátott, s módszertani felépítés tekintetében kiváló munka nagy nyeresége a magyar történelmi, közelebbről a magyar neveléstörténelmi irodalomnak. Debrecen. Varga Zoltán. Bocskay István hat hajdúvárosa, az egykori Hajdúkerület, szeptember 5—12-ig Hajdúhetet rendezett Hajdúböszörményben. Összehordták ide az egykori hajdúk mai utódai a múlt emlékeit és a jelen munkáját, terményeit. Az ünnepi hetet több ünnepség színezte és gazdagította. Nemcsak a Hajdúságból és a környékről, hanem távoli vidékekről ezrek és ezrek fordultak meg e héten Hajdúböszörményben, köztük nagyszámmal külföldiek is. Megvolt tehát a kellő erkölcsi és anyagi siker. Az előkészítés munkájából a Hajdúság tanár- és tanítótestületei becsülettel vették ki a részüket, de soha eszünkbe nem jutott, hogy a pedagógiai szempontokat is tekintetbe vegyük. E lap illusztris szerkesztője hívta fel rá a figyelmemet, mondván : ,,írhatnál egy cikket a Hajdúhét pedagógiai jelentőségéről.“ A feladott kérdés után kezdtem rajta gondolkozni és most készséggel teszek eleget felkérésének ; egyrészt azért, hogy hajdúsági kollégáim, tanítók, tanárok egyaránt, a kérdésen gondolkozva, hátha csakugyan felhasználhatnák nevelői munkájukban ; másrészt, hogy azok a kollégák, akiknél esetleg szintén felmerül ilyen ünnepi hét EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HÍREK V Hajdúból |teda(|ó()iai értékesítése.
