Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - Dr. Belohorszky Ferenc: Dolgozatjavítás közben
Dr. Belohorszky Ferenc : Dolgozat javítás közben. :u>7 maknak írásban yaló ismétlése, részletes leírása az, ami a dolgozatok nagy részét teszi. Értesítőink leközlik a IV—VlII-igadott magyarnyelvi írásbeli tételeket. S ha az értesítőket végiglapozzuk, azt kell tapasztalnunk, hogy az élményi tételek Íratása csak 50%-ban történik meg, 50% még mindig arra törekszik, hogy száraz ismereteket ismételjenek el a tanulók a dolgozatok lapjain. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy felsőbb fokon pl. irodalmi tételeket ne is adjunk kidolgozásra, de itt is szigorúan ragaszkodjunk mindig az élményi alaphoz és élményítési, itt főként elmélyítési lehetőségekhez. Mert ilyesmi feltétlenül a rendelkezésünkre áll, s ilyesmit el is kell érni a magyar nyelv és irodalom tanítása körében. De hogy Zrínyi Szigeti veszedelmét méltassuk, hogy Csokonai ódáiról írassunk olyan méltató dolgozatot, amelyre a tanuló csak hosszabb tanulmány alapján volna képes, vagy pedig amelyet csak olyan forrásmunkák alapján írhatna meg, amelyeknek megértése, alapos tanulmányozása meg is haladja az átlagtanulókat, az teljesen távolállhat a középiskola nevelő jellegétől és céljától is. E helyett itt, ezen a fokon is, mindig az élményítés és elmélyítés eszközeivel keressük ki a tételeinket, s igyekezzünk arra, hogy a tanuló a maga felfogását és benyomásait örökíthesse meg dolgozataiban. Bevált jó mód itt is erre, ha egyszerre több tételt tűzünk ki, amelyekből a tanuló szabadon választhat. Ha az alsó osztályokban a gyermek életével kapcsolatos tételek, egyéni fogalmazások foglalkoztatják a gyermeket, ha a felsőbb osztályokban pedig az elmélyítéssel a szellemi élet területéről szerzett élményekben késztetjük szólásra a tanulót, vagy magasabbrendű egyéni problémáiról íratunk dolgozatot, akkor nemcsak a tanulót ismerjük meg igazán, nemcsak a tanuló lelki életébe, emberi egyéniségébe pillanthatunk be mélyebben, hanem számunkra is kellemessé válhatik a dolgozatjavítás, mert minden megszólalásban újabb és újabb csirákat fogunk találni, amelyek a nevelési eredményünk végső kibontakozását megköny- nyítik. Azonban nemcsak a magyarnyelvi dolgozatokkal érhetünk el e tekintetben határozott eredményeket, hanem a modernnyelvi dolgozatoknál is. Természetes, hogy itt, ezeknél a dolgozatoknál bizonyosfokú nehézségekkel kell megküzdenünk. Elsősorban is a nyelvi nehézség miatt csak lassú, fokozatos munkára vagyunk utalva. Később is a kifejezőképesség nehézsége miatt csak egész egyszerű élmények és érzelmek elmondására szorítkozhatunk. De ez is jobb, mint egyedül a kérdésre adott felelet, a fordítás, vagy az olvasmányhoz kötött szabadfogalmazásnak merev, ismétlődő rendszere. Ha kérdés-feleletből kiindulva, rövid élményi fogalmazásokon, kérdésszerkesztésen, adott szavakra mondatok fogalmazásán keresztül eljutunk ahhoz, hogy a tanuló öntevékenységét teljesen latbavetve dolgozzék mindig, akkor már célt értünk nevelési szempontból, s tapasztalatból tudom, hogy a modern nyelvtanulás eredménye is jóval jobb lesz, mert még nagyobb osztályban is, a közepesnél jóval
