Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 8. szám - Nagy Miklós: Egy kis keserűség
348 Nagy Miklós : Egy kis keserűség. munkáját tennők egészségesebbé, hanem még a helyesen felfogott idegen nyelvi kultúrának is csak hasznára lennénk. A III. osztályban most tanítunk először az új törvény alapján. Érthető kíváncsisággal vártuk az idevonatkozó rendelkezéseket. Sajnos, csak a heti órabeosztást, az egyes tantárgyak anyagának rövid ismertetését kaptuk meg és azt az ígéretet, hogy a tantervi utasítás még ebben a polgári évben meg fog jelenni. Illetve, helyesebben, hogy az utasítás megjelenése még erre a polgári évre várható. Az a bizonyos kis keserűség megint csak kicsurran az emberből, ha a III. osztály tanítási anyagát végigtanulmányozza. Nem mondom, itt nem találtam jelentékenyebb kifogásolni valókat, de mégis csak rá kell mutatni arra, hogy a zöld asztal mellett stilisztikailag kifogástalannak látszó mondatok a gyakorlatban milyen nehézségek elé állítják az iskolát és a tanárokat. A történelemről pl. ez van a rendeletben : A magyar nemzet elbeszélő története napjainkig, a kiemelkedő személyek előtérbe helyezésével. Ez az újítást jelentő néhány szó : a kiemelkedő személyek előtérbe helyezésével, alapjában véve az alsófokú történettanítás teljes átalakítását jelentheti. De mivel egyéb útbaigazítás nincs, nem lehet tudni, mennyire mehet el a tanár a kiemelkedő személyek előtérbe helyezésével. Bizonyára minden iskolában a tanár egyéni ízlése szerint más személyek fognak kiemelkedni. A magyar nyelv tanárának a vállára meg olyan sok anyagot rak, hogy ember legyen a talpán, ha el bírja végezni. Látszólag nem akarja az egész magyar nyelvtan összefoglalását, mert kifejezetten csak a hangtani és szótani ismeretek kiegészítését és rövid összefoglalását kívánja meg, de mivel stilisztikai, sőt verstani ismereteket is követel, a leggyakoribb polgári ügyiratok szerkesztését is ideteszi, valószínűleg az egész magyar nyelvtan rendszeres összefoglalását megkívánja, hiszen mondattan tudása nélkül mégsem akarhat talán a rendelet stilisztikát és poétikát tanítani? A latin tananyag kijelölése igen rövid, de jó. Hosszabban beszél a németről, de valamit mégsem mond meg, amire pedig a-német tanárok nagyon kíváncsiak lettek volna. Nem tudjuk meg U.'L, hogy a gót betűket kell-e használni, vagy a latin betűket. Csak ennyit találunk : A német (fraktur) betűk. Ezt azonban úgy is lehet értelmezni, hogy meg kell tanítani a fraktur betűket, éppen úgy, mint ahogy a mennyiség- tanban megtanítjuk a természetes alapú logaritmust, vagy a nem tízes alapú számrendszereket, de használni nem használjuk. A német tanárok, akik tudják, hogy milyen óriási különbséget jelent a német nyelv tanításánál a latin vagy a gót betűk használata, bizonyíthatják, hogy nem kákán csomót keresést akar jelenteni megjegyzésem. A testneveléssel kapcsolatban inkább a 93,200/VII. 2. sz. rendelet kívánkozik tollhegyre. Ez a rendelet szabja meg-*az ifjúsági sportkörök új alapszabályait. Mégpedig úgy, hogy örülhetned azok, akik a sport túl- tengésétől féltették diákságunkat. Mert ez az új rendszer alkalmas arra, hogy elsorvassza a középiskolai sportot, különösen vidéki iskoláknál. El kell ismerni, hogy ma egyik legnehezebb kérdése nevelés-
