Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 8. szám - Csanády Sándor: A magyar róna középiskoláinak hivatása

Csanádi/ Sándor : A magyar róna középiskoláinak hivatása.

A magyar róna középiskoláinak hivatása.

Ugyan mi történnék az emberi testtel, ha egyszer a hajszálerek kizárásával a vér csupán az ütőereken lüktetne rettentő bőséggel és félelmesen felfokozott feszültséggel? Mi történnék a csodálatosan finom érzékszerveinkkel? Mi a tüdő érzékeny szerkezetével?

Az előbbiek elsorvadnának, odalenne az emberi élet lényege, az élet tartalma, a tüdő meg szétrobbanna, mint a túlfűtött kazán.

Vannak társadalompolitikusok és közgazdászok, akik úgy vélekednek, hogy a nagyvárosokban kell összegyűjteni minden anyagi és szellemi erőt, mert a haladást és hatványozott lehetőségeket csak a tér- és időtávolságot ledöntő tömöttség adja meg. A gócpontokba összegyűjtött anyagi és szellemi erőknek önmagukban termékenyülő és szédületes arányokban kibontakozó adottságuk van. Innen árad ki azután az anyagi és szellemi kultúra sugárszerűen és tevékenységre indítja a vidék szunnyadó erőit, és felébreszti annak alvó lelkét. Ez az elv szülte meg azt a törekvést, hogy mindent a városokba.

Ez a felfogás idegesen szemléli a vidék életfolyamatának minden változását, s ha pl. valamely közgazdasági szervének működésében akárcsak átmenetileg is csendesebb lesz a tevékenység, vagy egyikmásik középiskolájában csökken a létszám, avagy nem ér el nagyvárosi magaslatot, azonnal a létjogosultság kérdése kerül szóba.

Pedig vita tárgya lehet az is, hogy a vidék kisebbméretei-e az egészségesebbek, vagy a sokszor mesterségesen feldagasztott városi arányok. Amikor pl. a fővárosok óriási áruházai szédületes forgalmukkal elpusztítják a vidék boltjait, nagy kérdés, hogy a vevőközönség nyert-e, vagy az áruházak.

Mint az örökember, a nagyvárosok is önzők, telhetetlenek. A vidék fölé hatalmasodott nagyvárosok, gócpontok mindenféle érdeküket a „köz“ javának jelszava alatt bámulatos eredménnyel tudják hirdetni, érvényesíteni és a mindenekfelettvaló elsőbbségüket fellebbezhetetlen jogosultsággal lopják bele a köztudatba.

Számadatok, szólások indulnak útnak, s megszületik a jogalap a haladásban elmaradt vidéknek még nagyobb leszorítására.

Ha seregszemlét tartunk a vidék, különösebben az Alföld iskoláinak egy része felett, valóban meg kell állapítanunk, hogy náluk a tanulók létszáma sokkal kisebb mértékben növekedett a lefolyt 15 év alatt, mint akár Budapesten, Pestkörnyéken, Miskolcon, Székesfehérváron vagy jónéhány város iskoláiban. (Ha külön nem említjük, akkor mindig csak fiúközépiskolákról, ill. középiskolai fiútanulókról van szó.)

i