Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 7. szám - Belföldi lapszemle
Beljöldi lapszemle. 320 Ágost cikke a szeretetrői szól, mint a nevelőhatás központi erőforrásáról. — 8. szám. Szamos völgyi Béla felsorolja a nevelési irányzatokat, mégpedig a személyiséget nevelni akaró, a naturalisztikus és az egyéni nevelésre törekvő irányokat. Jakab Lajos : „Az osztály egyénesítése.“ —- 9. szám. Ruszthy- Rusztek Károly a gyermek, a szülő és'a pedagógus nevelésben megnyilvánuló érvényesülési törekvéseit vizsgálja. — 10. szám. öyarmathy Aurél: „Az önmunkásságra nevelő iskola.“ A közös munkássággal való tanítás nehéz feladatok elé állítja a tanítókat. Amire a gyermek önmagától képes, azt kívánjuk meg tőle, de ne állítsunk eléje legyőzhetetlen akadályokat. Budapesti Polgári Iskola. 1936—37, 4. szám. Dús Ferenc : „Az óra számon- kérő része.“ Ismerteti a számonkérés céljait és módozatait. „A tanítóiskola tévedései és értékei“ címen Kolossyné, Jankovich Leona azokkal a hiányokkal foglalkozik, melyek a tanítóiskolát új utakra indították, és megjelöli ennek az iskolának legmaradandóbb értékeit is. Kerezsy György a magyar helyesírás tanításának ügyében emeli fel szavát. Kiss Etelka az önbizalomra nevelés fontosságát hangoztatja. A Gyermeknevelés. 1937, 2., 3. és 4. számában megjelent figyelmet érdemlő cikkek : „Szempontok és tanácsok a helyesírástanítás nehézségeinek legyőzésére“ (Justhné, Kéri Hedvig) „Gondolatok a szülői szeretetrői“ ( Bálint Alice) „Sokszor méltánylandó ok van az engedetlenség mögött“ (Sz. Csillag Panni.) Minket közelebbről érdeklő problémához nyúl Mérei Ferenc : „A gimnázium és a polgári“ c. cikkében. Azoknak a gyermekeknek, akik tanulmányaikat a negyedik középiskola elvégzése után befejezik, inkább ajánlatos a polgári iskola elvégzése, mert a polgári befejezettségre törekszik ismeret- anyagában, míg a gimnázium alsó négy osztálya a továbbtanulást teszi szükségessé. A gimnáziumi oktatás intellektualista jellegű, jó logikai készséget, mély intelligenciát és koncentráló képességet kíván meg tanulóitól, a polgári iskolai viszont szellemében inkább induktív, a közvetlen realitásból indul ki. A középiskolai típus megválasztásának tehát nemcsak anyagi és családi szempontjai vannak, hanem az értelmi nívó, az értelmi típus és az általános fejlettségi fok. Magyar Tanítóképző. 1937, 1—2. szám. Meslerházy Jenő : „A nemzeti történelem tanításának módja.“ Örökké időszerű tárgyhoz szól hozzá Kosárig János: „Tanterv és túlterhelés“ címmel. Kereskedelmi Szakoktatás. 1936—37, 6. szám. Baránszky Jób László : „Cél és módszer viszonya az irodalomtanításban.“ — 7. szám. Hojjmann Edit tanulságos cikket szentel annak a kérdésnek, hogyan használhatja fel a magyar irodalom és a történelem tanára a művészi alkotásokat tárgyának elmélyítésében. Heigl László Olaszország nevelési rendszerét ismerteti és a fascista nevelést bírálja. — 8. szám. Bohdaneczky Imre elmélyedő cikke részletes hozzászólásokat fűz az osztályozás kérdéséhez. —• 10. szám. Barta Lajos : „Magyar tanítás és érettségi.“ Azt sürgeti, hogy a magyar tanár ne csak az érettségire készítsen elő, hanem irodalmi ízlést, önálló ítélni tudást fejlesszen a tanulókban. Oktatófilm Közleményei. 1937, 4. szám. Vitéz Pálji János útbaigazításokkal szolgál a történelemtanítás oktatófilmekkel való kibővítéséhez. Akkor tartja jónak a történelmi események megjelenítését filmen, ha a scenáriumo- kat az események színhelyén rendezik meg. Különösen kell vigyázni a nagyobb tanulóknál. Vidacs Aladár: „A tanítófilm pedagógiai értéke.“ — 5. szám. Láng Margit kiemeli, hogy a filmnek a művészettörténet oktatásában akkor volna különös jelentősége, ha Magyarország művészi emlékeit szemléltetné és szerettetné meg. Restaurálások, ásatások megfilmesítése érdeklődést kel-tene. Sárospataki Református Lapok. 1937, 7., 8., 9., 10. számokban Gulyás József foglalkozik az iskolai ünnepélyekkel és azon a tanulók részvételével. Evangélikus Élet. 1937, 5. szám. Pozsonyi Károly a felekezeti iskolák szükségességét hangoztatja, az istentelenség ellen ezek tudják hazánkat legjobban megvédeni. A 23. és 24. számban Szepesik Gyula az egyházi iskolák autonómiájának sérelmeit sorolja fel. Budapest. Dr. Gyfíry Aranka.
