Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 7. szám - Dr. Zombor Zoltán: Az experimentális lélektan szerepe az elméleti pedagógia kialakulásában
Zombor Z.: Az experimentális lélektan szerepe a pedagógia kialakulásában. 323 De a neveléstudomány számára is nagyjelentőségű lett, ameny- nyiben a ma oly nagyon hangsúlyozott elvnek, a munkáltatásnak és az ú. n. munkaiskolának vetette meg komoly és mély pszihológiai alapjait.62 A munkaiskola gondolatával ugyan már jóval előbb is találkozunk a pedagógia történetében. Találóan jegyzi meg Weszely, hogy a munkaiskola gondolata olyan régi, mint maga a neveléstudomány.63 Csakhogy az eszmének a gyakorlatba való átviteléhez s kifejlődéséhez mindeddig hiányzott az alaposabb pszihológiai alapvetés. A munkaiskolával kapcsolatban azonban ma feltétlenül bizonyos módszertani zavarokat tapasztalhatunk, amelyek többnyire a munkaiskola elvének különböző magyarázatából származnak. De a dilettánsok túlzásai is fokozzák e zavart azáltal, hogy egyrészt ellenszenvet keltenek a gondolat iránt, másrészt éppen túlzó törekvéseikkel késleltetik az irányok közös nevezőre való hozásának lehetőségét, s ezen a réven a munkaiskola továbbfejlődését is akadályozzák. Itt kell megemlékeznünk végül az experimentális pszihológiának és fiziológiának egy újabb kapcsolatáról, mely a konstitúciós pszi- hológia nevet viseli, s amely a lelkiélet rugóit a belső szervezetben keresvén, főkép a hormonok mennyiségéből von következtetést a lelkiéletre. Ennek az iránynak már is nagyon sokat köszönhet a pedagógia, hiszen a Ranschburg és Lehmann által kifejtett s Mitrovics által a neveléstudományban alkalmazott biotónus-elmélet tanulsága egyik legfontosabb talppontja lett a modern elméleti pedagógiának, didaktikának és metodikának egyaránt.64 Ezek a kísérletek és a nyomukban fakadó eredmények újabb renaissance-át jelentik a kísérleti fiziológiai lélektannak és előreláthatólag mindig újabb és komolyabb felfedezésekkel fogják gazdagítani a pedagógiát is, amely mint viharvert hajó hányódik ma egyrészt a világnézetek harcában, másrészt a rendszerezési alapelvek és irányok sokféleségében. A biotónus-elméletnek a pedagógiában való nagyszerű és nagy- jelentőségű hatása azonban megtanítja az elméleti pedagógiai rendszeralkotókat másra is. Mégpedig arra, bogy a manapság oly nagyon divatos ú. n. „szellemtudományi“ módszerek nem lehetnek egyedül idvezítők, s nem elégíthetik ki maradék nélkül sem a pedagógust, sem a komolyabb, abszolút értékű eredményeket látni akaró pszihológust, mert az elvont spekulációk és sokszor csak intuitív meglátások és megállapí62 Y. ö. August Messer : Die Würzburger Schule. (Saupe : „Einführung in die neuere Psychologie“ c. művében. Oester .Deck am Harz, 1928.2 3) S. 25. 63 V. ö. Weszely Ödön : Bevezetés a neveléstudományba. A pedagógia alapvető kérdései. Budapest, 1923. 390. 1. Y. ö. Mitrovics Gyula: A neveléstudomány alapvonalai. Debrecen — Budapest 1933. 231 242 1. 3*
