Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 6. szám - Hazai irodalom

286 Hazai irodalom. „A Fabricius ház meséi“ novellás kötet, ugyancsak telve van eredeti szépségekkel. Megkapó különösen a szép nyelvezet s a leírás, amely sokszor Andrejeffre emlékeztet. Nem mindennapi olvasmány szerző e könyve. Leg­jobb talán a „Kenyér“ c. novellája. A „Szavak muzsikájában“ szép a tél leírása. Több novellája szól Sopronról (Zengő harangok, Ciklámen a szép természetleírással, Hínár, Shanghai a busensankok életét írja le, Fabricius), Isten könnycsepje a Balaton gyönyörű leírása, Az áruló kútja Kőszeg nehéz napjairól s az áruló Hörmannról szól, Rab János ócsár meg a vörösök, A föld betekintést engednek a nép leikébe, szólásmódjaiba, humorába. A többi novellája is nagy esztétikai élvezetet nyújt az olvasónak. Az ifjabb költő­nemzedéknek Missuray-Krúg Lajos kétségkívül egyik legértékesebb alakja. Sopron. Tállyai István. Belohorszky Ferene : Magyar problematika a középiskolában. (Nemzeti nevelés a magyar nyelv tanítása körében.) Vajthó László : A tanítás problémái, 17. füzete. Bp. 1937. A huszadik század embere büszke korának civilizáltságára, gépkultúrájá­nak tökéletességére, de ugyanakkor szinte összeroskadva figyeli, hogy milyen úton-módon fog tudni kievickélni abból a sok bajból, válságból, amelybe talán éppen túlzott civilizáltsága, értelmi kultúrája sodorta. Problémakeresésében állította aztán előtérbe a nevelés kérdését azzal az elgondolással, hogy egyedül a helyesen vezetett jövő generáció lesz képes a válságot megoldani. Nem véletlenség tehát, hogy a nevelés kérdését ma minden nemzet szá- montartja, és nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is igyekszik érvényre juttatni azt az elvet, mely kétségtelenül megfelel a mai nehéz idők probléma­keresésének : állítsuk az iskolát az élet szolgálatába, neveljünk egész embereket, akik nemcsak értelmileg, hanem egész érzelmi és akarati világukkal a köz szolgálatába tudnak állni! Minden nemzet elsőrendű kötelességének tartja, hogy azokat az örök értékeket, melyek fennmaradását lehetővé teszik, ezeknek az eszközöknek a segítségével mentse át az utókor számára. A magyarság éli valamennyi kultúrált nemzet között talán legválságosabb óráit. Nemcsak a nagy világválság, hanem különleges nemzeti gondjaink is indokolttá teszik, hogy mind többet és többet foglalkozzunk ifjúságunk nevelésével, az egész ember, sőt továbbmenve : a harcképes magyar ember kialakításával. Dr. Belohorszky Ferenc tanulmányában az egységes, nemzeti szempontú nevelés főtengelyébe a magyar nyelv és irodalom oktatását állítja. Teszi ezt azért, mert a serdülő ifjúság lelkivilágának teljes kialakítására ez a tárgy a leg­alkalmasabb. A módszer, amelyet ajánl, valóban közel hozza az életet az iskolához, s egyúttal lehetővé teszi azt is, hogy a tanuló elvont irodalomelméleti és grammatikai szempontok szolgai elsajátítása helyett valóban megismerje nemzetünk szellemi múltján és jelenlegi helyzetén keresztül a ma súlyos problémáit, az ezekből kivezető utak lehetőségeit és így valóban gondolkozó, érző és erős akarattal rendelkező magyar emberré váljék. Három főpróbát vet fel, mint a magyar irodalomtanítás (melyet hangsúlyozottan már az első osztálytól kezdve tart szükségesnek) lehetséges főszempontjait : a magyar nép jelenlegi sorsának megismertetését, a jó állampolgár fogalmának elsajátíttatását és trianoni sorsproblémánk tárgyilagos, minden hibára és minden részletre kiterjeszkedő megismertetését. Tervezetét, melyet mindvégig világos, áttekinthető és éppen ezért : meg­győző hangon ad elő, gyakorlatilag is alátámasztja akkor, mikor felvázolja azt a módszert, amellyel a korszerű pedagógus a kitűzött célokat elérheti. S ez a módszer : a beleélés, az elmélyítés módszere, mely mindenütt szem előtt tartja a tanítvány korát, értelmi, érzelmi és akarati fejlettségét, s így minden mondanivalójával élményt nyújt. Érdekesen állítja be a fogalmazás­tanítást —• persze, élményi alapon — célja szolgálatába. A fogalmazás taní­tása, mint a magyar nyelv tanításának minden mozzanata, Belohorszky értel­mezésében szintén a fentvázolt célt szolgálja : a teljes magyar ember ki­művelését.

Next

/
Thumbnails
Contents