Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 6. szám - Megjegyzések
Megjegyzések. 279 az érettségi szóbeli vizsgálatok napjain diákot nem is engednek be az iskola épületébe. Egyébként is annak a kb. négy hétnek, amely így az írásbeli után a maturandusok rendelkezésére áll, nagyon jó hasznát tudják venni a növendékek. A 4. kérdőpont válaszaiból megállapítható, hogy 25 intézetben az internátusbán és magánszállásokon lakó vidéki tanulók a vizsgáik, összefoglalásaik után a záróünnepélyig ott maradnak az iskola székhelyén, de 13 intézet növendékei a már kifejtett okokból nem várják be az évzárót. Az 5. kérdőpontot illetőleg pedig, hogy t. i. milyen módot és programmot tartana az Igazgatóság nevelési szempontból legideáli- sabbnak a tanév ünnepies megnyitására és bezárására vonatkozólag, szolgáltassanak adatokat e szerény összefoglaló cikknek azon szempontjai, melyeket a beérkezett levelekből állítottam össze. Mi, debreceniek mindenesetre sokat okultunk az igazgatóságoknak szíves készséggel beküldött válaszaiból. Debrecen. Kun Sándor. MEGJEGYZÉSEK Lévay József miskolci tanársáya. A miskolci református reálgimnázium igazgatótanácsa 1936 április végén tartott igazgatóválasztó gyűlésén határozott arról is, hogy az intézetet Lévay Józsefről, az iskola egykori jeles növendékéről, majd kiváló és közszeretetben álló tanáráról nevezi el. Az egyháztanács gyűlése a gimnázium hivatalos nevét így állapította meg : Miskolci Lévay József Református Gimnázium. Ebhői az alkalomból bizonyára nem érdektelen, ha néhány sorban emlékezem Lévayról, a tanárról. Intézeti jegyzőkönyvek alapján? Ugyan mi van följegyezve cgy-egy tanárról iskolája történetében és a tanárkari jegyzőkönyvekben? Előkerült önéletírását és naplóját idézem, a Visszatekintést és a Szentpéteri üres fészket. Nagy időben volt tanár Lévay. 1852 júliusában vesz búcsút Pesttől és a kimondottan írói pályától. A miskolci református gimnáziumban a magyar és latin irodalom tanszékére pályázatot hirdettek. Benyújtotta kérvényét az egyháztanácshoz. Egyhangúlag megválasztották. így ezzel tanárává lett annak az iskolának, amelynek egykor eminens diákja, majd osztálytanítója volt. Utóbbiról így emlékezik a Visszatekintés-ben : „Az iskolai elöljáróság éppen annak az osztálynak ,praeceptorává‘ jelölt ki engem, amelybe 1836-ban, mint Szent- Péterről bekerült mezei gyermekmuzsa fölvétettem. Fiatal munkakedvvel és becsvággyal forgolódtam az önálló működési körben. Igazán tanulva tanítottam s szelíd bánásmóddal igyekeztem enyhíteni a gyakran nélkülözhetetlen szigort. Megnyertem a közönség becsülését és szeretetét. .. “ 1852 szeptembertől 1865 szeptemberig maradt a tanári pályán. Egy kis megszakítással. Az 1860—61. évet a rövid alkotmányos interregnum alatt Borsod vármegye első aljegyzői hivatalában töltötte, mialatt az egyháztanács betöltetlenül hagyta tanári helyét a politikai helyzet végső tisztázódásáig. A viszonyok balra dőltek s Lévay visszatért elhagyott tanári székébe.
