Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 6. szám - Kónya Sándor: Megjegyzések az angol nyelv középiskolai oktatásához
260 Kónya Sándor : Megjegyzések az angol nyelv középiskolai oktatásához. val hozza az ismert (német, latin, magyar) nyelvi tényekkel való összehasonlítást, az elvégzett nyelvi anyagnak időnkint egy-egy félóra keretében való áttekintését, az olvasmányok nyelvi anyaga szerint való ismételgetését, nagyobb anyagnak a rendszerezését. Az alaktan, részben a mondattani ismeretek rendszerbe foglalása a haladó fok feladata. Ritkán előforduló alakokra előfordxdásukkor esetleg ismételten is világosságot vetünk, de tárgyalásukba, általában aprólékos részletekbe nem bocsátkozunk. A felső fokon részben állandóan ébren tartjuk a meglévő nyelvtani ismereteket, részben bővítjük azokat (szóképzés, interpunctio stb.). A mondattanból különösen a cselekvő, szenvedő, folytonos igealakok, igeidők használata, valamint az igeneves szerkesztések kívánják a figyelem állandó ráirányítását. A beszélgetés gyakorlásakor a kérdezést is gyakoroltatni kell. A régi nyelvtanulásban csak a tanár kérdezett, a tanulók meg csak feleltek. így megy ma is ott, ahol észre nem veszik, hogy a mások kérdezésében, a kérdések feltevésében a tanuló ügyetlen lesz az aktív kérdezés öntudatos állandó gyakorlása nélkül. Ennek néhány módja : a mi kérdezési módunk megfigyeltetése, minden kérdésünk haladéktalan ismételtetése, még a felső fokon is (annyival több a beszéd is), a tanulók egymást kérdezgetése (a hibákat maguk a tanulók is javítják), a könyvben található kérdések (questions) külön begy akoro Itatása, magyar kérdő mondatok angolra fordítása. A fordításnak nem lehet az a középponti szerepe, mint ami volt a régi nyelvtanításban, s ami ma is más nyelveknél. Nem is pusztán a formai készség szerzésének egyik eszköze, hanem az eredmény és tudás, a szöveg vagy beszéd megértésének próbaköve, ellenőre, teljesebbé tevője. Egyik alakja az anyanyelvre fordítás. Ennek hűnek, de mindig szabatosnak, világosnak, magyarosnak kell lennie. E követelmény százszázalékos teljesítése nélkül elképesztő mértékben romlik a tanuló nyelvérzéke, magyar stílusa és beszédje, vele az egész művelt magyar nyelv. Itt a tanárnak százszemű őrállónak kell lennie. A fordítás másik alakja a legegyszerűbb és legtermészetesebb : a visszafordítás. • Ezt az egymás kikérdezésére egymáshoz utasított tanulók a helyes angol szöveg birtokában a hibák helyes kijavításával maguk is végezhetik. Harmadik fordítási mód az ismert szavakkal, vagy ismert, esetleg új nyelvtani formákkal szerkesztett magyar mondatok angolra fordítása nyelvi tények, általában az angolra fordítás gyakorlására. Már a haladó, annál inkább a felső fokon ajánlható időnként könnyű magyar prózai vagy verses mű angolra fordításával való próbálkozás. Hátha akad egy-egy tanuló, aki a középiskolában szerzett fordítási képességet, később tovább fejlesztve, felnőtt korában magyar szellemi kincseknek angol nyelvterületen való megismertetésére fogja felhasználni? Az angol nyelvi tények egyszerűségénél fogva egy nyelvben sem jelent annyit a szó puszta ismerete, mint az angolban, ahol a szavak bizonyos sorrendben való egymás után rakása azok változása nélkül
