Protestáns Tanügyi Szemle, 1937

1937 / 1. szám - Dr. Zelenka Margit: Nyelvtisztasági munka az iskolában

18

Dr. Zelenka Margit: Nyelvtisztasági munka az iskolában.

ismereti anyagának közlését tehetné élvezetessé és szemléletessé, hanem a keresztyénség jelentőségét, feladatát új oldalról világítaná meg, s az V. osztály anyaga alkalmas bevezetésül szolgálhatna a magasabb osztályok egyháztörténelmi tanulmányaihoz.

Budapest. Draskóczy István.

Nyelvtisztasági munka az iskolában.1

E cím hallatára talán azt gondolja egyik-másik olvasóm, hogy magátólértetődő munkáról lesz szó, olyanról, ami természetes kötelessége minden magyar tanárnak. Szakszerű tudással és tárgya keretén belül meg kell tennie, hogy kijavítsa a felelőt, ha vét a szabatosság, helyesség, magyarosság szabályai ellen, meg kell jelölni a tanuló dolgozatában is az ilyen hibákat, mint ahogy a számszakos kartársaknak is helyesbíteniök kell, ha a gyermek vét az elemi műveletek szabályai ellen akkor, mikor magasabb követelményű levezetést, vagy műveletet végez. Ez tehát mint szakkérdés kötelessége neki, másra pedig nem tartozik. Sőt elhangozhatik olyan vélemény is, mely szerint egyenesen fölösleges, vagy éppen káros, ha a tanár a növendék feleletét megszakítva alaki okból (itt nyelvhelyességre törekedve), kizökkenti a felelő és az egész osztály figyelmét. Nem is szólva arról, hogy néha a tanár maga is mond idegen szót, s akkor éppen kellemetlen helyzet támadhat, ha, különösen alacsonyabb osztályban, észreveszi, hogy a gyermekek megütköznek ezen.

Vannak talán, akik már ennyi ellenérvből is gyors általánosítással levonják a szabályt: ilyen munkára tehát a magyar-tanítás keretein kívül nincs szükség.

Nézzük most a másik fél érveit! Szükséges-e nyelvtisztító munka az iskolában, és lehetséges-e ez a munka? Ha lehetséges, hogyan, milyen eszközökkel érhető el eredmény?

Ezekre a kérdésekre szeretnék az alábbiakban felelni 1. elméleti, nyelvtudományi alapon, 2. tapasztalat alapján, rávilágítva a budapesti Ev. L.-gimn. ilyen irányú működésére. Talán egyrészt nyelvfejlődési meggondolással, másrészt iskolánk ily irányú munkájának megindulásáról, történetéről, ennek fejlődéséről és eredményeiről szólva, sikerült az iskolai nyelvtisztító munkának új híveket szereznem.

Nézzük először is nyelvtörténeti alapon, mióta és mennyiben vannak meg és mimódon szaporodnak e magyartalanságok? Ha nyel1 E gondolatkörrel foglalkozik lapunk 1934. évi VIII. évfolyamának 9—10. számában Papp István (Hatvan) és 1935. évi IX. évfolyamának 1. számában dr. Bánkúti Dezső. Jelen közleménynek és az említetteknek egybevetéséből kiviláglik az utóbbi évben tett haladás.

E cikket felolvasta a szerző az Országos Evangélikus Tanáregylet Humanisztikus Szakosztályának folyó évi október 27-i ülésén, hol határozatba ment annak teljes terjedelemben való közlése. A szerkesztő.