Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Hazai irodalom
Hazai ircdalom. 234 nek elénk. A gyermeki önkormányzat tanulságaként mondja az író : „Ha az. előbb mondottak szerint fogadjuk, hogy az erkölcsi elméletek egyetlen szilárd alapja a gyakorlatba oltott erkölcsi habitus lehet, kétségtelen, hogy azt az időt, amikor a legelméletibb hajlandóságú egyén is élete leggyakorlatibb korszakát éli, nem szalaszthatjuk el.“ És fájdalom, az iskola mégis elszalasztja ezt a jó alkalmat, a munkateljesítményt nem a lelket felfrissítő tényezőkkel, hanem az osztályzat sablonjával akarja fokozni, holott a rossz osztályzat olyan lavinát indít el, melyet lehetetlen megállítni. , Nemesné visszagondolva arra a nehéz viszonyok közt is termékeny negyedszázadra, ami iskoláját kialakította, természetesen felteszi az elkerülhetetlen kérdést : ki lehel-e mindenütt alakítani az ilyen iskolát / Ő igenlően felel, s lélektanilag igaza van, mert az ösztönökből meríteni és az élettel kapcsolatot teremteni — miért volna lehetetlen ez? És a mai gyakorlat mégis egyebet mond. Az indukciónak azt a következtés és diadalmas keresztülvitelét, melyet a Családi Iskola s az új iskolák általában keresztül tudnak vinni, nem engedi a nagy létszám. Már Platon megálmodta azt az időt, melyben a filozófusok lesznek a királyok, és a királyok filozófusok lesznek, de egyelőre még mi is csak az álomban vagyunk. A lélektani törvények világosan megmondják, hogy egy tanító 30—40 gyermekkel nem tud lelki kontaktusba kerülni, de ez a felismerés mégsem változtat azon a tényen, hogy nyolcvan, száz, sőt több tanulós osztályok is vannak. Ami Nemesnére igaz, az érvényes a többi nevelőre is, hogy csak az adott kereteken belül lehet dolgozni. S mások az adott gazdasági keretek az átlag elemi iskolában, és mások a Családi Iskolában. Az előbbiben egy napról-napra jobban elszegényedő társadalom gyermekei tanulnak, Nemesné iskolájában viszont mindig az aránylag* legtehetősebb gyermekek. Ezek a gyermekek már hazulról is több harmóniát visznek magukkal, mint az átlagiskolák gyermekei. És így a Családi Iskola, mint a többi új iskola is — legalább is magyar vonatkozásban — megmarad bizonyos mértékben luxusintézménynek, ami azonban semmit nem von le a végzett munka értékéből. Az új nevelő lélektani alapon dolgozik, és nem várhat gyorsan látható szociális eredményeket. De ha lassan is, megérlel egy jobb nemzedéket, mely közelebb hozza azt az ideális kort, melyben minden magyar gyermek jó kedvvel, erejét teljesen kifejtve, önmagát és környezetét teljesen kielégítve, játékos rendszerrel, de mégis komoly munkával végezheti iskolai pályáját. A Családi Iskola komoly útmutatást jelent ezen távoli cél felé, és ezt értékelni kell. Dr. Kemény Gábor. Dr. Somogyi József főiskolai tanár és egyetemi magántanár : Tehetség és eugenika, a tehetség biológiai, pszichológiai és szociológiai vizsgálata. Budapest, 1934. Eggenberger-féle könyvkereskedés (Rényi Károly). 416 oldal. Pauler Ákos emlékének ajánlotta szerző korszerű könyvét, amely rendkívül értékes tartalmánál fogva németül is megjelent, hogy külföldön is tanúságot tegyen a magyar tudományos irodalom magas színvonaláról. Tartalma rendkívül sokoldalú, mert nemcsak, hogy a tehetség és átöröklés problémáit tárgyalja, hanem korunk legfontosabb kérdései és áramlatai jutnak szóhoz, kritikai tárgyaláshoz ezen értékes és az érdeklődést állandóan lekötő munkában, amely továbbá nemcsak idegen gondolatok tolmácsolója, hanem a szerző saját vizsgálatainak eredményét is foglalja magában. Már a bevezetés szembeállítja egymással korunk két nagy problémáját : a kollektivizmust és az individualizmust, valamint az internacionalizmust, a faji liberálizmust a szélsőséges nacionalizmussal, továbbá az eddig sohasem ismert feszültségig fokozódott faj-elkülönülődéssel. Arra a kérdésre óhajt a könyv feleletet adni : a tehetségek valóban a természettől adott különbségek-e, avagy az egyéni akarat, társadalmi helyzet és környezethatás szüli-e e különbségeket? Ezért a könyv első része a tehetség biológiáját tárgyalja, mindenekelőtt a modern átörökléstant, különösen a lelki átöröklést és kutatási módszereit. A tanulmányozásra legalkalmasabbak a lelki degeneráltak és a lelki tehetségek, a lángelmék. E kettőről szól a könyv következő két érdekfeszítő fejezete, majd a középtehetségűeket vizsgálja. Bár az iskolai bizonyítvány a tehetség nem hű tükre, a jobb bizonyítvány átlag jobb tehetséget jelent, de
