Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Hazai irodalom
230 Hazai irodalom. A Kálvin imáival kezdődő számok mindegyike bibliamagyarázatot közöl Szabó Imre (II. Kir. 6 : 8—16), Győry E. (Máté 8 : 28—33), Kiss S. (Máté 6 : 16—18) tollából, az áprilisi szám pedig ebben a rovatban Barth Károlynak a nagyváradi református templomban mull év októberében elmondott gyönyörű prédikációját hozza teljes szöveggel. Révész I., Soós B. és Gönczy B. a lelkipásztori küldetéstudatról, Makkai S. az egyház válságáról és az egyházi közigazgatásról, Kállay K. a pentateuch mózesi szerzőségének kérdéséről írnak. (Utóbbi cikk Síposs I. e tárgyról irt tanulmányának alapos, részletekbe menő kritikai ismertetése.) A ,,A lelkész, mint...“ sorozatban Török Imre (A lelkész, mint ethikus), Makkai S. és Soós B. (A lelkész, mint pedagógus) s Gönczy L. (A lelkész, mint liturgus) kiváló dolgozatait találjuk. Vasady B. három hosszú cikkben ad élvezetes beszámolói Barth K. magyarországi előadói körútjáról, míg Enyedy A., Dancsházy S., Szabó Z., Üjszászy K. és Horkay L. a gyakorlati teológia köréből vett dolgozataikkal (a vallás- és énektanításról, a falu szerepéről stb.) gazdagítják és teszik változatossá az egyes számok anyagát. Minden szám végén egyházi beszédvázlatok — a húsvéti (3.) számban legátuspredikáció is — és vasárnapi iskolai vezérfonál Darányi L., illetve Nagy B. és Soós B., mint állandó rovatvezetők tollából. Végül a 4. szám utolsó lapjain külön füzetnek beillő terjedelemben bel- és külföldi könyvismertetés. Dr. Farkas Ignác. Országos tanügyi folyóirat indult meg a kir. Tanfelügyelők Országos Egyesülete kiadásában „Iskola és élet“ címmel. Az új folyóirat első számának vezető cikkét dr. Kemenes Illés tankerületi kir. főigazgató írta a tanügyigazgatás új szervezetéről, amely a magyar oktatásügy új fejezetét kezdi meg. Dr. Radák Olga, dr. Zibolen Endre, dr. Csapody Vera és mások cikksorozata arra a kérdésre felel, hogy miképpen lehet az iskolafelügyelet a tanítói és tanári munka erőforrása. Németh Imre országgyűlési képviselő a faj és nemzet fogalmainak viszonyát vizsgálja a magyarság szempontjából. A pedagógia, a tudományok s az irodalom és művészet időszerű kérdéseit komoly elmélyedéssel tárgyaló, illusztrált folyóirat a tanügyi közigazgatás és az iskolafelügyelet szellemi műhelyébe szélesebb olvasórétegeknek nyújt betekintést. Az évnegyedes folyóiratot Angyal János szerkeszti. Évi előfizetési ára 4 pengő. HAZAI IRODALOM A Családi Iskola negyedszázados munkája. (Nemesné Müller Márta: A családi iskola életkeretei, nevelő és oktató munkája. 37 képpel és számos ábrával. Bp., Studium Rt. Bp. 1—433.) Huszonöt év munkájáról számol be ez az érdekes könyv. Nemcsak azért jelentős, mert írója teremtő szellem, de azért is, mert ennek a negyedszázadnak feltárása nemcsak a „haladó pedagógiának“ jellemző folyamatát mutatja be, de a „konzervatív nevelésügy“ ellenkezését is a még érettnek nem hitt reformok ellen. Elvi értelemben a pedagógia mindig egyet akar : megmenteni a múlt felismert és kipróbált értékeit és ezekre felépíteni a jövőt. A konzervatív és haladó pedagógia differenciáit az a mérték dönti el : a múltat hangsúlyozza-e jobban vagy a jövőt? A régi pedagógia óvatos, az új bátor, s nem riad vissza a kísérletektől sem. Nemesné — 25 évi tapasztalat alapján — az új rendszerű pedagógia képét mutatja meg, s egyben meg akarja az olvasóval értetni, milyen meggondolásokra támaszkodva hagyta el a régebben járhatóvá taposott utakat. Nemcsak az új iskoláról, de az új iskolarendszer egészéről akar számot adni úgy, amint azt Amélie Hamaide tette a La methode Décroly-ban, dr. Maria Montessori a The Advanced Montessori method-ban és Peter Petersen a Die Praxis der Schulen nach der Jena Plan-ban 1934-ben. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Nemesné akár az elmélet megállapításában, akár a gyakorlati kivitelben teljesen a külföldi mintákat kö
