Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Megjegyzések
Mejjejyzések. 224 AZ ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS TANÁREGYESÜLET ezévi nudes közgyűlését Szarvason tartja május 17-én, pünkösd hétfőjén. Előző este a philologiai és természettudományi szakosztály ülésezik, a közgyűlés napjának délutánján pedig Szarvas kulturális nevezetességeinek megtekintése következik. Áz elnökség már most kéri a tagokat, hogy a szíves meghívás folytán Szarvasra összehívott közgyűlésre minél számosabban utazzanak le. MEGJEGYZÉSEK I)r. Molnár István. A „Prot. Tanügyi Szemle“ 1936 okt.-nov. számában olvastuk, hogy a vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr dr. Molnár István hajdúböszörményi református gimnáziumi tanárt nyugdíjazta, és a megnyílt iskolai év elején díszgyűlés keretében búcsúzott el tőle az igazgatótanács és a tanári kar. Megjegyzi a hír írója, hogy vele a tanári kar ritka egyénisége vált meg az intézettől, ki egész életét az emberi szellem kutatásával és átélésével töltötte el. Molnár István a tanárvilág egyik legértékesebb alakja bámulatos sokoldalú, széleskörű tudással ; amit írt, azt pedig nemcsak a stílus elegánciája és eredeti szépsége, hanem mélység és alaposság jellemzi. A tudományos világ egyik legkiválóbb egyénisége, és ismeretlenül él ott Böszörményben, lie vigasztalódjunk : ki ismeri nálunk a legmélyebb magyar gondolkozót, á legnagyobb filozófusunkat : Bőhm Károlyt, pedig nevének ott kellene ragyogni Európa legnagyobb egyéniségének neve mellett? Kötelességünk megemlékezni róla, s felhívni reá a tudományos s íróvilág figyelmét, erre a reklám nélkül és minden törtetés nélkül csendben dolgozó gondolkozóra, ki csak egy szórakozást ismer : a szakadatlan, fáradhatatlan szellemi munkát. Szakja földrajz-természetrajz, doktori oklevelének főtárgya az antropológia és ennek neves művelője, Török Aurél volt egyik legkedvesebb tanára. Neki ajánlotta Shelley ,,Cenci“-jének fordítását. 1899-ben lett a felsőlövői evang. tanintézetben tanár, s egy évig maradt itten. E sorok írója Felsőlövőn volt tanítványa. Az egyetemről jőve, nagy tudásának igyekszik részesévé tenni az ifjúságot. Állattant tanított oly lelkesen, hogy tanítványai közül mindenkit magával ragadott. Jó magam neki köszönhetem tudományos gondolkozásom irányát, s ma is a legnagyobb hálával gondolok reá. Hatása alatt tanulmányoztam át még ez évben Schmarda ,,Zoologie“-ját, Siegmund ,,Physiologie“-ját, Topinard ,,Antropologiá“-iát, Darwin, Haeckel műveit stb. A szellem, amelyben tanítványait nevelte, nem volt a rideg materiálizmus, hanem mindig rámutatott azokra a mélységekre, amelyekre Du Boys Rey- mond azt mondta : ignorabimus. Hogy a többi tanítványaira is mennyire hatott, azt mutatja, hogy utódja : Móra Ferenc (ki végre különösen az „Ének a búzamezőkről“ és az „Aranykoporsó“ c. regényével ki tudta vívni elismertetését) csodálkozott azon, hogy ezek a fiúk mennyit tudnak az állattanból. Molnár a személyiség pedagógiájának volt megtestesítője. Hatását az is bizonyítja, hogy mikor egyszer nekünk a hipnotizmus, a somnambulizmus s hasonló lélektani tüneményekről hirdetett egy külön előadást, ott volt Felsőlövő felső osztályainak egész ifjúsága. Az általános nivelláló szellem a pedagógiát is kikezdte. Magyarország, hála Istennek, megőrizte a lélek legnagyobb kincsét : a szellem szabadságát. A pedagógia újabb irányai nem kedvezők a személyiség elvére. Balany i György, a piarista girnn. igazgatója a tanár egyéniségéről tartott előadásában utalt Rohan herceg munkájára, melyben az európai kultúra hanyatlásának főokát a személyiség eszméjének kikapcsolásában látja. Pedig a "pedagógiában a tanár személyisége a legfontosabb tényező, és hatás csak úgy érhető el,, ha a tanár a lelkét adja tanítványainak, nem a tankönyvet ; többet, mint
