Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 5. szám - Dr. Sziklay László: Egy-két szín ifjúságunk lelki arcából
ür. Sziklai/ László: Egy-két szín ifjúságunk lelki arcából. 203 ifjúságunk lelkivilágáról, gondolkodásmódjáról is, s ez önmagában véve is nagyszerű pedagógiai eredmény, mely rámutat a gyakorlati nevelők sok tennivalójára. L. Ujváry alapos munkát végzett, mikor tesztek alapján bemutatta, mi iránt érdeklődik a pesti és mezőkövesdi ifjúság (országunk életviszonyaiban legszélsőségesebb két ifjúsága), azonban maga is beismeri, hogy a teszt-rendszer, mint minden kívülről történt adatgyűjtés, minden óvintézkedés ellenére is veszedelmekkel jár, s csak bizonyos százalékig ad megfelelő, pontos képet. Ujváry ennek okaira is rámutat, s azért most itt nem foglalkozom velük. A nyíregyházi Kossuth Lajos-reálgimnázium Bessenyei-önképző- köre 1935 szeptemberében, tehát az 1935—36. tanévtől kezdődőleg olvasótermet létesített. A könyvállomány nem nagy benne, azonban az a tény, hogy meglehetősen változatos, kivételi katalógusa pontosan mutatja be a felsősök (VI—VIII. osztály) érdeklődését, annál is inkább, mert folyóiratok és két napilap is állanak a fiúk rendelkezésére. Ennek a meggondolásával készítettem el az 1935-—36. tanév kivételi statisztikáját abból a célból, hogy egyrészt bemutassam ezen belső megfigyelés alapján : mi érdekli ifjúságunkat, másrészt pedig, hogy megkíséreljek az adatokból rámutatni az érdeklődés lelki rugóira, sígy felvázoljam a tanulók lelki arcának egy-két vonását. Mielőtt a kivételi napló statisztikáját közölném, előre kell bocsá- tanom, hogy az ú. n. kötelező olvasmányok olvasótermünkben nem igen jöhetnek számításba, mert a tanulók az ifjúsági könyvtárból szerzik be őket. Az olvasóteremben igazán azt olvassák, ami az iskolai kötelességeken kívül esik, tehát: ami után érdeklődnek. Az adatok hitelességét ez nagyon előmozdítja, úgyszintén az a körülmény, hogy bevezetésükkor a tanulók egyáltalán nem számíthattak tanári vagy egyéb felsőbb ellenőrzésre : a könyvtárosok a tanulóifjúság soraiból kerültek ki, s ők adták oda a könyveket, melyeket az olvasóteremből nem lehet kivinni, társaik kezébe. így elháríthattuk az alakoskodás, szerepjátszás veszedelmét is, melybe erősebb tanári ellenőrzés mellett fiaink okvetlenül beleestek volna. S talán ezzel érhettük el azt is, hogy az olvasóterem látogatói nemcsak az ú. n. „jeles“ tanulók soraiból kerültek ki, így statisztikám nemcsak a szellemileg legfejlettebbeknek, hanem az átlag-ifjúságnak érdeklődését mutatja. Összesen 2455 kölcsönzés történt az első évben, ami nagyon szép szám, ha meggondoljuk, hogy az olvasóterem működésének ez volt a kezdete, s hogy ifjúságunk könyvszükségletét az iskola egyéb intézményei útján (ifjúsági könyvtár, természettudományi kör könyvtára stb.) is kielégíthette. Az egyes adatokat a könnyebb áttekintés végett csoportosan fogom közölni. Öt ilyen csoportot állapítottam meg: 1. Mai magyar szépirodalom. 2. Magyar klasszikusok. 3. Külföldiek. 4. Ismeretterjesztő könyvek. 5. Újságok, folyóiratok. Az új magyar szépirodalmat szándékosan választottam el a klasszikusoktól, mert, mint látni fogjuk, kivételi statisztikája egészen mást árul el, mint a klasszikus irodalomé.
