Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 3. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 134 jtpgiai irodalmunkat. De nemcsak a jeles pedagógust látjuk benne, hanem a finom essayistát is. Azért rendkívül érdekes, éspedig aktuálisan érdekes ez a beszámoló, mert Áprily nem azt teszi, amit a külföldet tanulmányozó pedagógusaink általában tenni szoktak. Nem az iskolai elméletek, rendszerek, módszerek, eszközök megfigyelésére fekteti a fősúlyt. Természetesen ezeket sem hagyta figyelmen kívül, de elsősorban a tanórákon tapasztalható megvalósulások, a németek szerinti pädagogische Situation érdekelték. A tanórák életrajza, hangulata, a tanárok egyénisége, a tanulók magatartása, lelkülete. így akart betekinteni az iskolai életbe, a tanítás leikébe és műhelyébe. 13első embereket és lelkeket keresett s nem az azokat mozgató külső elméleteket é§ rendszereket. Ezek a szubjektív szemléletek a költőre vallanak, de ebből az is kiviláglik, hogy nem nyomják el a tisztán látó, objektív, elméleti pedagógust, sem, s így a horatiusi szabály szerint együtt van a műben az „utile c.urn dulei“. ötvennyolc leánynevelőintézetet látogatott meg a szerző a felsorolt kilenc országban, s bár nem sok idő állott rendelkezésére, előleges tanulmányai és a helyszínén szerzett tájékoztatások után gyors és friss pedagógiai belátással S költői intuitióval sikerült megéreznie a tanítás lelki tartalmát és belső eredményét, a változatos sokszínűségben és sokszerűségben a maradandó lényeget, az egyes országoknak és népeknek a mai kor vajúdásában a női, lelkeken és iskolákon keresztül látható, belső, mozgató erőit s a jövőt formáló indulatokat, akaratokat és eszméket. S talán sehol úgy nem lehet meglátni valamely nemzet szellemét, mint az iskolákban egy mélyen kutató elmének. Az a kezünk alatti beszámolónak különösebb érdeme, hogy a szellemet igyekszik meglátni, feltüntetni és ezzel mintegy megkapó, tanulságos képet ad a mai vajúdó világról. Jékely megfigyelései nem szorítkoznak pusztán a tanórákra, hanem azokon kívül is felhasznál minden alkalmat, hogy minél- jobban megismerje a tanárok és tanulók érzését és gondolkozását. Ekként nagyon becses adalékokat nyújt a mai forrongó élet népi és nemzeti problémáihoz is. A most folyó világnézeti és népfaji nagy küzdelem közepette leghatározot- tabbnak és legerősebbnek találta Áprily az állampolitikai eszmét szolgáló iskolai nevelést és oktatást Németországban, ahol „a német nép nagy történeti drámája ott él az osztályokban is, s nyugtalanítja a tanárt és gyermeket“- A népi ideológiában röpködnek a tanórákon a kölcsönös kérdezések és feleletek. De a finnek nevelésén is erősen érzik a nacionalizmus. Nagy küzdelmet kell vívnia a kisebbségi svédkultúrával, melyet nem elnyomni, hanem túlszárnyalni törekszenek, példát adván arra, hogy miként kell a népi kisebbségi jogokat az államoknak értelmezni. Hollandiában, ahol még mindig tapasztalható a kálvinizmus lelkeket formáló ereje és hatása, már észreveszi Áprily, hogy a világi áramlatok hatalmasan ostromolják az iskolákat, közömbösítik a hitet, és igyekeznek az ifjúságot megragadni. Ám ha nem is hallott a többi országokban oly lázasan időszerű kérdéseket taglalni, mint Németországban, mindenféle számos új pedagógiai alkotást és eljárást figyelt meg, amelyek reánk eszméltetőleg hatnak. Legjobban megfogta a lelkét Svájcban a Geheeb- féle versoixi nevelőintézetnek a legtisztább humanitáson alapuló oktatása. Általán véve sok értékes didaktikai pedagógiai és kultúrszociális észleletet tett és ír le, melyeket érdekkel és haszonnal olvashat mindenki, aki a mai kor izgalmas feszültsége között a különböző nemzetek iskolai életének és nevelésének psychosisát ismerni óhajtja. Mint magyar embernek is volt része tanulmány útjában több kellemes, és megható meglepetésben. Hogy a rokon finnek mindenütt a legmelegebb szeretettel fogadták, s az iskolákban is hallani kívánták magyar beszédét a kis leányok, azon nem csodálkozott, de már az rendkívül megindította, amikor Skóciában is arra a kérték növendékek, hogy mondjon nekik valamit magyarul és a rövid bevezetéssel előadott Petőfi-verset (Szeptember végén)- mélységes komolysággal hallgatták végig. Ugyancsak Skóciában egy délutáni teán a ház asszonya zongorán a magyar Himnuszt játszotta el, mely alatt a társaság komoly megilletődéssel állott. Megható, ked\es élmény volt ránézve,
