Protestáns Tanügyi Szemle, 1937
1937 / 2. szám - Hazai és külföldi irodalom
Hazai és küllőidi irodalom. 93 »lényeiről, a tanár magatartásáról, stb. beszél magánórák, családi oktatás keretein belül. A cikkek egy másik csoportja az irodalomtanítás egyik sarkalatos problémájáról, az irodalmi olvasmány élménytartalmáról értekezik. Miként lehet az olvasmány a tanár és tanítvány közös lelki élménye, erről közli mélyen- járó, komolyan átélt gondolatait Házy Albert, erősen hangsúlyozva azt az égető követelményt, hogy a tanár jobban közeledjék, nagyobb megértéssel a fiatal generáció érzésvilágához. Ugyanerről szól Ligeti Boriska „Középiskola és könyvnap“ című cikkében, mikor a tankönyvek és iskolai könyvtárak revízióját sürgeti. L. Üjváry Lajos cikkében a serdülő kor lelkivilágából kiindulva magyarázza, hogy miért kedvenc könyve az „Egri Csillagok“ a magyar ifjúságnak, ö. Simonffy Margit előadóművész rámutat cikkében, mily fontos volna nagyobb helyet adni a beszédkultúrának, a helyes kiejtés, előadás képzésének az iskolában. A „Jövő Utjain“ Kemény Gábor vezetése mellett, külön rovatot szentel az utódállamok magyar pedagógiájának, bizonyságául annak, hogy a magyar szellemiséget sehol sem lehet elnyomni. Ez a szám szemelvényt közöl két rimaszombati tanító (Lami /. és Czakó 1.) könyvéből, melyben a globális tanítás mellett foglalnak állást. O. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI IRODALOM Liitherilenkmiiler in Halle. Halk (Karras), 1936. Halle városa forgalmi irodájának díszes kiadványa, amelyhez a történetileg tájékoztató szöveget Ficker J. egyetemi theol. egyháztörténettanár írta. Ügy a város, mint annak nagyobbára több középkori temploma, s az 1694 óta fennálló, 1918-ban a wittenbergivel egyesült Luther Márton-egye- teme a nagy német reformátor és kora műemlékeiben igen gazdag. A reformáció városa, mely brandenburgi Albrecht kardinális ereklye- és búcsúárulása és üzlete folytán szinte „Luther-községgé“ alakult („Luthergemeinde“). Halle és a reformátor között élte végéig igen élénk és benső volt a személyes érintkezés, és a máig is fennálló Mária-templomban gyakrabban prédikált, sőt eislebeni útjában 1546 febr. 20—21-én holt testének is nyugvóul szolgált. Közismert halotti ábrázata is ott készült. Becses lutheri kéziratok és egyéb történeti okmányok kerültek később is Haliéba, amelynek egyetemi könyvtára többi között őrzi a régi wittenbergi egyetem hivatalos iratait, a Luther és Melanchton Kranach Lukács műhelyéből eredő, képével díszített theol. dékáni anyakönyveit, több eredeti, Lufft wittenbergi könyvnyomdájában nyomatott Luther-bibliát, — ugyancsak Halléban a Mária-templomban van magának a reformátornak ajándéka : az első wittenbergi teljes Luther- biblia 1534-ből, a Canstein-féle bibliai intézetben Luthernek egy eredeti német zsoltárosa — „wider das Bapsttum“ c. ismeretes polemikus irata 1515-ből s több helyen még néhány eredeti Luther-kép. Úgyhogy ma Halle városa templomaival és egyetemével együtt az újabb Lulher-kutatás egyik elsőrangú jorrása és lelőhelye úgy irodalom, mint művészettörténeti szempontból egyaránt. Az egyetemi könyvtárban Luther műveinek ú. n. Walch-féle kiadása 24 kötetben is megtalálható. A díszesen kiállított kettős füzetnek műemléki képei a következők : A hallei városi tanács Luther bibliájának Furfsnagel 1542-ben megfestett címlapja, Luther eredeti bejegyzése és 1543-ban kelt eredeti ajánló levele ; Luther szerzetesi mellképe 152()-ból s egy másik mellkép 1527-ből Kranach Lajos műhelyéből; egy kisebbített kép ugyancsak e műhelyből 1531-ből, mely az egyetemi könyvtár tulajdona ; Kämmerer Luther-képe Lufft-witten- bergi Lutner-bibliájából 1541-ből, mely ma a zerbsti városháza s még két
