Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 2. szám - Megjegyzések
86 Megjegyzések. zális vadászat miatt ér. Hiszen a problémának a címszerinti megfogása a budapesti vallásoktatók testületének módszeres értekezletén merült fel. Ez a két cikk ugyancsak ott lényegtelen különbségekkel előadásképpen is elhangzott. Az előadásban lefektetett elvekkel ez a testület azonosította niagát, sőt az elemi iskolai vallásoktató feladatát is tisztázta a reverzális kérdéssel szemben. Amit mondok, azért magam szoktam a felelősséget vállalni, mégis Balázs Győző megnyugtatására közlöm, hogy a cikkekben lefektetett elvekért fenti testület velem teljes szolidaritást vállal. A cikknek, kritikának minden sértő kitételével nem kívánok foglalkozni, csupán annyit jegyzek meg, hogy annak eldöntése, hogy „hecckáplán“ vagyok-e, vagy nem, semmiesetre sem Balázs Győzőre tartozik, hanem az én budapesti hivatalos iskolalátogató szakfelügyelőmre és arra a vallástanárképesítő bizottságra, amely előtt én is ugyanazt a vizsgát tettem le, mint tudomásom szerint Balázs Győző. Hogy járt el velem szemben Balázs Győző ? Ügy, hogy cikkemből erőszakosan kiragad részleteket, kitépvén azokat a szerves egészből. Tudjuk, hogy így miket lehet bebizonyítani — még a Bibliából is. Ügylátszik nem vette észre, hogy példáimat mint „lehetőségeket“ mutattam be. Egyáltalán nem mondtam, hogy az alsó osztályokban elő kell hozni a kérdést, csak azt, hogy elő lehet hozni, még itt is. Mennyivel inkább a felső osztályokban. Hogy előhozzuk-e vagy nem, az a gyermekek intelligenciájától is függ. Nem tagádom, hogy én úgy, ahogy a Balázs Győzőtől elhallgatott folytatásban van, a kérdést letárgyaltam. A feleleteket nem az íróasztalnál okoskodtam ki, hanem szószerint idéztem, ahogy növendékeim ajkán elhangzott. Azonban, hogy menyr nyíre nem tartom én sem szükségesnek az alsó három osztályban a kérdés feszegetését, ezt az bizonyítja, hogy a negyedik osztály anyagának tárgyalásánál ezt mondom : ,,s negyedik osztályos tanuló ne hagyja ott az iskolát a nélkül, hogy a reverzális kérdésében ne kapta volna meg a maradandó irányítást“. Balázs Győző ezt sem vette észre. És miért nem szól arról, amit a továbbiakban a reverzális elleni küzdelemről általában mondtam. Nem hiszem, hogy sok megállapításomat ő maga is ne írná alá. Nem tudom, végig elolvasta-e cikkeimet, de ha igen, kérdem : helyesli-e azt, amit én a második cikk végén „néhány összefoglaló elv“ gyanánt az egyházi fegyelemről, a hitvalló egyház tagjainak szolidaritásáról, a Biblia szerepéről, a növendékért való imádkozásról mondok ? Az, aki csak az ő cikkét olvassa el, egész jogosan dobhat követ az Igazság és Életre cikkeim közléséért, de aki cikkeimet gonddal végigolvassa, másképpen fog ítélni. Az meglátja azt is, hogy az ötödik osztály tárgyalásánál a reverzálisról beszélve, szószerint ezt mondom : „nem is szabad sokat beszélni róla, de mindig rá kell gondolni“. Tudom, hogy Balázs Győzőnek s a Protestáns Tanügyi Szemlének sem érdeke az, hogy olvasói előtt az Igazság és Élet kedvezőtlen színben tűnjék fel. Arról is megnyugtatom Balázs Győzőt, hogy a „reverzális-harcot“ „a társadalomból“ én is éppen úgy „kiirtandónak“ tartom, mint ő. Sajnos, ez nem rajtunk áll. Mi csak akkor ütközünk össze a problémával, amikor felsőbbosztályos leányaink azzal a kérdéssel állanak elénk, hogy mit tegyenek. Balázs Győző talán azt sem tartja pedagógiailag megengedhetőnek, hogy kellő tapintattal immunizáljuk őket. Mi lesz azokkal, akik az iskola elhagyása után állíttatnak a probléma elé ? Vagy ő talán még a hetedik osztályban is elhallgatja, szeméremből, ahol pedig Mária Teréziánál kimondottan a reverzális vadászatokról van szó ? Ez nem lenne más, mint tanítványainak lebecsülése. Higyje el, hogy még a miskolci leányok is legalább annyira felvilágosodottak, hogy erről a kérdésről, komoly alapon nyugodtan lehet velük legalább egyszer beszélgetni. Végezetül ideírom az utolsó cikkemet befejező két mondatot : „Minden hitoktató vonuljon magába és őszintén boruljon le az Isten előtt. A mi erőnk véges, elégedjünk meg kötelességünk öntudatos teljesítésével, a többit bízzuk az Istenre, Aki jótetszése szerint mindezeket elvégzi.“ Erre kérem Balázs Győzőt is. Vonuljon magába és őszintén boruljon le az Isten elé, s miután a
