Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 1. szám - Külföldi lapszemle
42 Külföldi lapszemle. szerét, mely szakemberek beküldött adatai alapján bizonyos egységesítő elvek szemmel tartásával olyformán készült, hogy az egyes filmek egészben vagy részben több tantárgy terén is hasznosíthatók legyenek. E cikkeken kívül két oly tanulmány is van e füzetben, melyek a filmnek és a rádiónak a fizikai tanítás körébe tartozó elméleti megvilágításának kérdését tárgyalják, Ludwig Koch pedig arról ír, mikép lehet a grammofónlemezeket az egyes tantárgyak (pl. zene, nyelvtanítás) terén felhasználni. A 2. füzet minket is érdeklő cikkei a tanárképzés kérdésével foglalkoznak mégpedig abból a szempontból, hogy milyen ismeretanyagot kell a tanárjelöltekkel közölni. így Hermann Dreyhaus szerint a németséggel foglalkozó tárgyak anyagát olyformán kell megválogatni és előadni, hogy az eredmény a néphez való tartozás belső átélése legyen. A földrajzban a föld és népe szoros kapcsolatát kell kimutatni. A költői alkotásokat is úgy kell felfogni, mint a német szellem tükörét. Különös figyelmet érdemel a népdal. A klimatológia, telepedéstörténet, térképtan, szociológia, általában a történelem segédtudományai is fontos szerepet töltenek be a németséggel foglalkozó tárgyak tanárainak képzésénél. A német nyelv története különösen alapos tanulmányt igényel. A klasszikus filológusok képzéséről Georg Rathke ír. A főfeladat szerinte az írók olvasása részletes magyarázatok kíséretében. Foglalkozni kell azonban a későbbi latin írókkal (pl. Luther latin műveivel is). A különféle filológiai segédtudományok, az összehasonlító nyelvtudomány, képzőművészeti és őstörténeti ismeretek közlése is fontos. Wilhelm Horn a modern nyelvek tanárainak képzésével foglalkozik. Rámutat szemináriumokban történő gyakorlati képzés, fonétikai tanulmányok s a külföldön való huzamosabb tartózkodás fontosságára. Helyteleníti a nyelvtudomány háttérbe szorulását az irodalomtörténet mellett, e téren pedig a legújabb írók és a művelődéstörténeti kapcsolatok tárgyalását is fontosnak tartja. Külön tanulmányok foglalkoznak az egyes reális tudományok előadásával is a tanárképzés szempontjából. Az egyes tárgyakkal való beható foglalkozás mellett nagy súlyt helyeznek annak kimutatására is, hogy a német szellem e tudományok terén mily nagy alkotásokat hozott létre. A biológiáról szóló cikk írója erősen hangoztatja az örökléstan s a faji elmélet fontosságát. A füzet utolsó cikke Horst von Mietschtől a honvédelmi szempontoknak a tanárképzés területén való érvényesülésével foglalkozik. A 3. füzet pedagógiai tárgyú cikkei e főtárgy köré csoportosulnak : a honismeret, mint az állampolgári nevelés alapja. Egy a „Landschaft“ fogalmát a talaj és a lakosság kölcsönhatásából magyarázó cikk után Hermann Dreyhaus a németséggel foglalkozó tárgyakat tekinti át e szempontból is. A főcél itt szerinte az akarat oly irányban való nevelése, hogy mindenki azon a helyen szolgálja népét és hazáját, ahová sorsa vezeti. E tekintetben igen érdekes vidéktípusok megkülönböztetése (pl. ipari vidék, határvidék, stb.). Ervin Anders arról ír, mikép válhatik maga az iskola is egy darab hazává. Ezután egy cikk arról a kiállításról szól, amely tizenkét berlini iskola egy-egy osztályának nyári háromhetes vándorlásait ismerteti s efféle utaknak a honismeret szempontjából való fontosságáról tesz tanúságot. Ezt követi azután egy részletes beszámoló a Fichte gimnázium legfelsőbb osztályának Brandenburgban való vándorlásáról. Hogy egyes tanulók efféle tapasztalataiból kell a néprajz tanításának is kiindulnia, azt Fritz Kanning fejtegeti, hangoztatva egyszersmind azt is, hogy a fődolog e téren nem a teljesség, hanem bizonyos alapformák felismerése.Ezután Hans Klose arról ír, mikép kell a természettudományoknak is a szülőföldet az ifjúsággal megszerettetnie, s ezzel kapcsolatban figyelmét különféle természeti kincsek védelmére felhívnia. A 4. füzet bevezető értekezése a közvélemény történeti szerepével foglalkozik, rámutatva arra, hogy e kérdésnek a felsőbb fokú tanításban is szerepelnie kell. Ezután a modern nyelvek tanításával foglalkozó újabb munkák összefoglaló ismertetése következik, majd egy tanulmány a főiskolák reformjáról, mely az abszolút tanítási szabadság ellen foglal állást. A füzet főtárgya egyébként a honvédelem kérdéseinek szerepe a tanítás-
