Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 10. szám - Hazai irodalom
Hazai irodalom. 427 községek történetét tartja a nevelés korrajzára és fejlődésére fontosnak, mert ez által sokkal teljesebb és tisztább képet nyerhetünk egy-egy község népének, s végső fokon az egész nemzetnek lelki alakulásáról, mintha csupán az iskola hatását nézzük. Az egyházak —- úgymond — sajátos nevelői gondolkodást termelnek. Ebből a szempontból a nevelésügyre minden időben különösen jelentős az, amit a gyakorlati teológia, a lelkipásztorkodás, a hitoktatás és hitbuzgalmi törekvések az életben és az irodalomban létrehoztak és előteremtenek. De ezeken felül a vallásos és egyházi élet nagy mozgalmai, melyek egész korok lelki világát lefoglalták, mint pl. a protestánsoknál az orthodoxia, pietizmus, rationalizmus, liberalizmus szintén elhatározó hatást gyakoroltak a nevelés szellemére és irányára, önként érthető, ha külön nem is említi a szerző, hogy a könyvében felsorolt roppant nevelési anyagban ezek is benne vannak, nemkülönben a keresztyénségnek az a magasabb lelkiséget és világnézetet formáló munkája, melyhez hasonlót a népek és nemzetek életében a történelem nem mutat fel. A mű nagyszámú jegyzeteiben sok értékes gondolat és eszinéltető tanács mellett, a nevelésügy fontos kérdéseinek tájékoztató bibliográfiáját is megtalálja az olvasó, ami még inkább emeli e ritka mű értékét. Mindent összefoglalva, Imre Sándor könyvét úgy ajánlom a protestáns nevelők és tanárok figyelmébe, mint amely hivatásuk körében nélkülözhetetlen, igazi Vademecum, melyre áll Horatius intése : Versate diu noctuque I S. Szabó József. S. Szabó .József: A Ceglédi Református Iskola Története 1545—-1936. Cegléd, 1936, nagy 8 r. 213 lap. Isteni kiváltság : nagy eszmények szolgálatára élj egyeztetni, s e szolgálatot még az élet lefelé hajló korában is a test és a lélek töretlen épségével betöltheteni. S. Szabó József c. tankerületi főigazgató, a debreceni Kollégium gimnáziumának nyug. igazgatója ma már „öreg ember“, lelke és lelkesiiltsége azonban oly friss és fiatal, mint félszáz évvel ezelőtt, mikor magát egyházunk és iskolánk múltjának kutatására odarendelte. Azóta egész kis könyvtár gyarapodott azokból a cikkekből, tanulmányokból, apróbb és nagyobb füzetekből és könyvekből, melyekkel egyház- és iskolatörténeti irodalmunkat gazdagította. E szüntelenül munkás tudományos életnek újabb gyümölcse a ceglédi református iskola története. Széles alapokon nyugszik, gazdag forrástanulmányokból és helyi kútfőkből táplálkozik a munka, mely egy református iskola küzdelmes múltját a vele összefonódott sorsú fenntartóinak (város, egyház) történelmi hátterébe a biztos tájékozódottságtól vezetett határozott körvonalakkal rajzolja fel. Ceglédnek már a XV. században annyira jelentős városi iskolája volt, hogy növendékei közül számos külföldi egyetemi tanuló kerül ki. Jelentősége azonban kivált a reformáció óta emelkedik. A debreceni anyaiskolától nyert szervezeti és szellemi irányítása, fenntartói áldozatossága, rektorai buzgósága és tanítói képessége s egyéb körülmények mind magukba rejtették a reménységet, hogy valaha belőle erőteljes középiskola izmosodik. A reménység beteljesülését a városon időnként átzúgó viharok meggátolták. A lakossággal együtt többször kell ellenséges hadak elől bujdokolni az iskolának is. Mária Terézia iskolapolitikája szintén állandó nyomás alatt tartja. Lefokozott helyzetében, majd elemi iskolává összezsugorodva, végül latin fokozatú polgári iskolaként tengődi át a kedvezőtlen időket, míg 1899-ben az ősi református iskola helyén állami gimnázium épül fel. A munka —• az iskola szorosabban vett történetének előtárásán kívül —az egyes korok politikai, gazdasági, szociális és művelődéstörténeti kérdéseit is behatóan tárgyalja, miáltal értéke még csak növekszik, s példát nyújt hasonló művek írására. Vajha szerző nyomába mind többen és többen lépnének s megírnák történeteit a kezük ügyébe eső iskoláknak. Saját magunknak a pártikulákat fejlesztő kollégiumoknak és az egyetemes magyar művelődés múltnak tartozunk e szolgálattal. Dr. Nagy Sándor. Szondy György : A modern iskola és az ifjúság olvasmányai. A tanítás problémái 7. száma. L. IJjváry Lajos : A mai gyermek és a könyv. A tanítás
