Protestáns Tanügyi Szemle, 1936
1936 / 10. szám - Dr. Vermes Miklós: Az alsófokú fizikaanyag érdekessége a tanuló szempontjából
408 Dr. Vermes Miklós : Az alsófokú fizikaanijag érdekessége. volt a legérdekesebb, és melyik a legkevésbbé érdekes. Mindegyik esetben a választ meg kellett okolni, és az utasítás úgy szólt, hogy különösen a megokolás a fontos. A válaszok írása az órán, teljesen önállóan történt, nevet nem volt szabad aláírni az őszintébb és bátrabb megnyilatkozás érdekében. A munkaidő 15 perc volt. Ezt megelőzően felolvasásra került az egész tanév minden fizikai gyakorlatának tárgya, és elő kellett venni a tankönyvet, jegyzeteket, hogy az egész évi anyag előkerüljön az emlékezetből, és ne csak a legutóbbi órák benyomásai döntsenek. A 46 válasz feldolgozása alkalmával a következő szempontok domborodtak ki. 1. A tanulók természetesen érdekesnek találták azokat a gyakorlatokat, amelyeket sok kísérlet tarkított, és unalmasaknak a kísérletnélkülieket. Tetszett a légszivattyú, a gőzgép, ellenben unalmasnak találták a mechanika legtöbb részét, pl. az emelőt, „mert sokat kellett számítani és keveset kísérletezni“, a munkát, „mert nem láttunk semmiféle kísérletet, csak egységeket tanultunk“, „mert alig van kísérlet benne, majdnem csak szabályból áll“, „mert nem volt sok kísérlet, de sok számítás és példa“. Összesen öt válasz emeli ki a munkáról szóló órát, mint kísérletnélkülit. De ugyanígy bírálták el a súlypontmeghatározást is, pedig ott volt kísérlet. A tanulók számára azonban ezek az egyszerű kísérletek nem jelentenek élményt. A harmadik osztályos tanuló felfogására jellemző, hogy elvont, tőle távolálló feladat esetében még a saját maga által elvégzett kísérlettől is elfordul: „a legunalmasabb volt az ingamozgás, mert számítani kellett az inga másodperei mozgását. Semmi érdekes kísérlet vele nem volt“. Tehát az általa elvégzett lengésidőmeghatározásokat és megfigyeléseket nem tekintette kísérletnek. 2. Az új, a meglepő, a váratlan mindig érdeklődést váltott ki, viszont amiről már tudtak, azt únták. Az áramhő és vegyi hatásánál „olyan dolgok merültek fel, amire nem is gondoltunk, például, hogy a gázcsőhöz érő drót elég“ (rövidzárlat történt). A harmatpont meghatározásánál „18—20° C hideget értünk el“. A galvánelemek „olyan dolgok voltak, amelyeket még soha nem tanultunk, és ezért nagyon érdekes volt“. Az áram vegyi hatásánál „az ember olyan dolgokra jött rá, amit még nem tudott“. Egy tanuló számára meglepetés volt az elektromágnes : „nem gondoltam volna, hogy ha a tekercs belsejébe beledugunk egy lágyvasmagot, akkor olyan erős lesz a mágnes“. A folyékony levegőnek nagy sikere volt, mint „soha nem látott dolognak“, mert ezt nem lehet mindennap látni, és mindenki előtt újdonság“. „Azt valószínűleg senki sem hitte volna el a gyakorlat előtt, hogy egy gyümölcsöt szét lehet törni.“ Egy másik válasz szerint „a legjobb fizika óra az volt, amikor a légszivattyúval kísérleteztünk, mert a legtöbbet lehetett csodálkozni“. Ezek egy másik tanuló szerint is „igen furcsa, hihetetlen dolgok“. Unalmasnak találták a rugalmasságot : „mert minden ember ismeri a rugók tulajdonságait“, „már az elemiben is sokat tanultam belőle“, azonkívül „nagyon természetes dolog“. Hasonlóképpen nem tetszett az erőről és a moz
